Sándor János: A székelykeresztúri unitáriius gymnasium történelme (Székelyudvarhely, 1896)
II. Építkezés
30 czéloz a keresztúri ekklézsia is jelzett kérésével. Azonban, nagyon téved, a ki ez okra viszi vissza a keresztúri gymnasium eszméjének keletkezését. Régebbi volt ez sokkal. A II. József intézkedései, a létesítés szükségességének inkább egyik erősségéül hozhatók fel; sőt eppen igy a latin nyelv tudása is II. József előtt úgy, mint utánna. S ha már a nyelvtanulás' és tudás volt az indító ok, akkor mindenesetre inkább a latin nyelvé volt az. De nem szabad feledni — a midőn ezek mérlegeltetnek — a Biró Sámuel 1712-iki terveléseít és azt se, hogy a Székely népnek volt érzéke a közmivelődés iránt s igyekezett gyermekeinek — módjához képest — nevelést adni. Bizonyítja ezt az is, hogy nem egy, de több ekklézsia lépik fel, hogy a gymnasiumot a saját kebelében állíthassa fel, hogy magáénak mondhassa első sorban. Egy ilyen törekvés példáját mútatja a homoród-almási ekklézsia, mely szándékát a maga dicséretes voltáért, de hogy e történelmi leírás is teljes és ne töredékes legyen, mellőzni nem lehet. Irt ecclesiából 02 ember aláírásával a consistoriumhoz 1805. dep. 28-án béadott kérés így szól1: „Mi mindnyájon a fl.-almási unitárius ecclesiának tagjai, minekutánna által láttuk s tapasztaltuk, hogy a Keresztúri gymnasiumban, már tovább nem taníttathatjuk gyermekeinket; mindazért, hogy azon gymnasium vizes, lapályos helyre lévén építve, azonkívül, hogy már is az auditorium gerendái töredeznek, az egész Gymnasium dűlőiéiben van ; az árvíz gyakorta járja; mindazért, hogy már gazdát is valamire valót gyermekeinknek nem találunk; mindazért, hogy fája sincsen, stb. ; mindazért, hogy népe is Keresztúrnak inkább megromlott, hogy sem oda küldhessük gyermekeinket erkölcsöt tanulni; ezeknek meggondolásából arra ha-1 Lásd : Fosztó-Uzoni egyháztört. 5 k. 287—288 lapon terjedelmesen, itt vsak kivonatoson van közölve.
