Sándor János: A székelykeresztúri unitáriius gymnasium történelme (Székelyudvarhely, 1896)
XIV. Az 1883. évi középiskolai törvény életbelépése utáni idők
290 bennlakás és tanítás kettős czéljára elégtelen és hogy nincsen annyi rendes tanár alkalmazva, a hányat a középiskolai törvény kíván. Az E. K. Tanács 59—1880. t. ü. sz. a. közölte a megintést a gymn. igazgatóságával. Az igazgatóság a bennlakást illetőleg terjedelmes feliratot terjesztett az E. K. T. eleibe, melyben kimutatta, hogy 14 szoba fordítható bennlakásra s egy-egy bennháló tanulónak, mint eddig, úgy ezután is jut 14—15 m3 levegő.1 S hogy más szükségeken miként lehessen segíteni, arra nézve kérte az E. K. Tanácsot, hogy, vagy a felekezet közpénztárából, vagy pedig az államtól eszközöljenek segedelmezést, mert azon csekély jövedelemből, minő ez intézeté, teljes lehetetlen a törvény követelményeinek eleget tenni. Az egyh. főtanács 18—1886. számú felterjesztésére, melyben a keresztúri gymn. számára az államsegélyt a maga részéről is kérelmezte, vallás- és közoktatásügyi miniszter úr ő nagy méltósága 34,359—1886. számú leiratával azt jelentette ki, miszerint fentartja 20,531 — 1886. sz. a. közlött azon határozatát, mely szerint a keresztúri gymnasium állami fontosságát nem ismeri cl s azért az állami segedelemben nem fogja részeltetni, hanem azt ajánlja, hogy a könnyebb fentarthatásért IV. osztályú gymnasiummá redukáltassék. Továbbá 51,317—1886. számú leiratával, azon az okon, mert a gymnasium körül korábban jelzett hiányok csak részben pótoltattak, különösen pedig, mivel e középiskolai törvény 32. §-a szerint megkívánt tanerő még nincs egészen beállítva, a keresztúri gymnasiumot az irt törvény 53. §-a értelmében a második megintésben részesítette. Az állami segély elmaradott, de az intés pontoson megadatott. E tény az 1887. évi Dicső-Szt.-Mártonban tartott zsinati főtanács eleibe terjesztetett. Az előterjesz1 A tanulóknak az évi száma szerint van a számítás.
