Sándor János: A székelykeresztúri unitáriius gymnasium történelme (Székelyudvarhely, 1896)

XII. Könyvtárak. Gyűjtemények

283 Lajos köztanító „kölcsönözö-egylet“ létesítését indítványozza, mely egylet a kamatokból gyűlt vagyonnak egy bizonyos részét mindig adja át könyvek szerzésére, a tízéves ünnepély alkalmával az olvasó-társaságnak. Az indítvány elfogadtatott s alapszabályok szerkesztettek, mely szerint ez egyletnek a hatodik osztályon (vagy később a III. gymn. osztályon) elkezdve lehetnek tagjai azok a tanulók, akik 25 váltókrajczárt fizetnek évenként az egylet pénz­tárába. Többen 2 vagy 4 részvényt is fizetve, összesen 69 rész­vénynyel, 34 Mfrt 25 kr befizetése folytán, megindult az igy be­gyült pénz kamatoztatása a tagok között. 1859 ben 15, 1860-ban 17, 1879-ben pedig 20 oszt. ért. krajczárra emeltetett a tagsági dij, mint részvény. Minthogy az ifjúsági könyvtár második tízéves emlékünnepe 1857-ben közel volt s ez alkalomra a kölcsönzőegylet igen csekély összeggel tudna az ünnepély fénye emeléséhez járulni, már az alakuláskor, az alapszabályokban kimondatott, hogy 1867-ben in­duljon folyamatba az a segélyezés, a moly a kölcsönző egyletre nézve czélul van kitűzve. A kamatlábra alapszabályilag meg lett állapítva, hogy egy tag 1 vagy 2 írtnál többet nem vehet kölcsön s arra az első tíz napra nem fizet semmi kamatot, de azután minden tíz napra 1 frt után egy kit fizet mindaddig, ha a tíz napból csak egy nap hasz­nálta is a pénzt, a míg a kölcsönt visszafizeti. Az iskolai évek végére a kölcsönt teljesen vissza kellett fizetni. 1867-ben a tízéves emlékünnepélyen Gombos Samu isk. fő­nök — senior — tartott egy nagyszabású emlékbeszédet, mely alkalommal a kölcaönzőegylet 217 irtot adott át oszt. értékben, az olvasó társaságnak. Kamatoztatásra visszatartott 60 frtot. 1877-ben pedig, a mikor a tízéves emlékünnepélyt szónokla­tot Marosi Ferencz V-ik oszt. tanuló tartotta, átadatott az olvasó társaságnak 366 frt 24 kr. o. é. Kamatoztatásra visszamaradt 60 frt. Ez egylet üdvös volta, a végczélt tekintve, kétségbevonhat­­lan, de, ha azt vizsgálja az ember, hogy minő százalékkal dolgo­zott, illetőleg adóztatta meg magát az ifjúság és hogy az ifjú, már tanulói éveiben, kezdette megtanulni, megszokni, nem a taka­rékosságot, a gyűjtést, hanem az adósságcsinálást, éppen ellen-Sándor J, A sz.-kereazturi unitár. gymn. történelme. 19

Next

/
Oldalképek
Tartalom