Sándor János: A székelykeresztúri unitáriius gymnasium történelme (Székelyudvarhely, 1896)

VIII. Tanulók. Osztályok

222 fiúi lelkesedés égett szivében, s a magyar hexametert akarta megszólaltatni mél­tóan nagy tárgyához. Kapva-kapott a kísérleten, kivált a magyar mythologiai kezdeményen, melyet annyira alkalmasnak talált tovább képezni és kiegészíteni. Sohasem feledte el, mily nagy befolyással volt reá e mii, s midőn az ő ragyogó hire mellett rég elfeledte a háládatlan közönség és irodalom Székelyt, őszinte há­lával vallotta bé barátjainak, hogy mily sokat köszön Székelynek, mert nélküle később, vagy talán sohasem irta volna Zalán futását, avagy mindenesetre más­kép.“ Legyen ez idézett emlékezés Székely Sándorra 1 A folyó század első felében tanultak még a sz.­­keresztúri gymnasiumban : n.-ajtai Darkó Mihály, tordai professor, tankönyviró; martonosi Gálffy Sándor, nép­költő ; Inczefi József, Gyöngyösi István, Kiss Mihály, Péterfi Sándor, Albert János lelkészek, egyházi irók; ny.-gálfalvi Szentiványi Mihály, a „Bekecs alatt Nyárád­­tere“ stb. dalok Írója. Kriza János püspök, költő, a M. Tud. Akadémia és a Kisfaludy Társaság tagja, kir. ta­nácsos, kiről azt mondja Gyulai Pál, a Kisfaludy-tár­­saság ülésén tartott emlékbeszédében, hogy „Kriza egyik előharezossa s hű fegyverhordozója volt költészetünk nép-nemzeti irányának, egész a diadalig.“ Itt kezdette tanulását Kelemen Beniám, Szolga Mik­lós, Berde Mózes, a legnagyobb alapítványozó ; Berde Áron egyetemi tanár s akadémiai tag; Jakab Elek aka­démiai tag, jeles történész; Pap Mózes, Nagy Lajos, Marosi Gergely, Símén Domokos, Buzogány Áron, Ben­­ezédi Gergely tanárok, egyházi irók. A század közepén innen: Bedő Albert országos főerdőmester, államtitkár; dr. Iszlai József, hires fogorvos Budapesten, egyetemi tanár; Sándor Mózes kir. tanácsos, tanfelügyelő: Kozma Ferencz kir. tanácsos, tanfelügyelő s akadémiai tag; A „Keresztény Magvető“ ez idei szerkesztői s az „Uni­tárius Közlöny“ egyik szerkesztője stb. És még sokan, a kik közül az újabb időben többen tekintélyes álláso­kat foglaltak el a társadalomban, a haza szolgálatában. A bírói, ügyvédi karban, a közigazgatási, pénzügyi hi­vatalokban, az állami tanári, tanítói karban stb. nem egy, de sokak nevét lehet látni, a kik e kis intézetből indultak ki, ebben kezdették tanulásukat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom