Sándor János: A székelykeresztúri unitáriius gymnasium történelme (Székelyudvarhely, 1896)
VIII. Tanulók. Osztályok
220 figyelme, bizonyítja azt, az E. K. Tanácsnak 358—1852. száma alatt leküldött Ijfl® számú kormányi rendelet, mely szerint: „a köztanítóknak is, mint közhivatalt viselők sorába tartozóknak, szorosan alkalmazniok kell magokat azon felsőbb rendszabályhoz, hogy t. i. egész szakállat viselni nem szabad ; az állat, a száj vége irányában, teljesen meg kell beretválni; bajuszát és barkót is csak tulzásnélkülit szabad viselni.“ Midőn, azonban, 1860. körül alkotmányos szelek kezdettek fúni s a magyar nemzet egyszerre magyar ruhába öltözött és országszerte hangzott e nóta: „Visszavettük a nemzeti ősruhát,“ a tanulók egyenruhája is a a magyar ruha lett, a nélkül, hogy az iskolai törvény követelte volna. De midőn később a magyar kivetkezett nemzeti ruhájából s európai divat szerént öltözött, a tanuló ifjúság is, a maga módjához képest, haladott az árral és halad jelenleg is. Nem szorítják e tekintetben a szabályok. Az újabb iskolai törvények, e kérdésre vonatkozólag, csak ennyit tartalmaznak : „Az egyenruhás tartozik fekete ruhát viselni.“ Megszűnvén a prédikálás, a legatio, az egyenruhás elnevezésnek ma már nincsen is igen nagy értelme. Az egyenruhás és nem egyenruhás név helyett, ha már csakugyan valami elkülönítő elnevezésre van szükség, Keresztúron lehetne ez: confirmáltak és nemconfirmáltak, minthogy az egyenruhások közé léphetésnek egyik főkelléke volt eleitől fogva a confessio, vagy káté felmondása, vagyis, az úgynevezett confirmatio. Ilyenformán, az 1797—98. isk. évtől az 1894—95. isk. év végéig, egyenruhás (togatus) lett a keresztúri gymnasiumban 1306 tanuló, tehát a fennebb kimutatott 2641 unitárius új tanulónak 49.4°/0-a; és a legfelső osztályt végezte 1369, vagyis az összes 3353 új tanulónak 40.8°/o-a. S így, részint betegség, részint más ok, vagy iskolacserélés folytán, az egész tanfolyam bevégzése előtt kimaradott 59.2°/0- Ebben van a bukottak százaléka is.
