Sándor János: A székelykeresztúri unitáriius gymnasium történelme (Székelyudvarhely, 1896)
VI. Alapítványok, adományok
185 örökség átvételére s ez évben bejárta Palestinát, Syriát, Arábiát s Egyiptom egyrészét és Görögország nevezetesebb városait. A szabadságharcz hírére Orbán Balázs hazaindult, de a határőrök nem eresztették bé Magyarországra. A harczban ugyan nem lehetett szereplő, de a Törökország-felé menekülteket pénzzel, tanácscsal segítette. Kossuth életét, a Joannovics-féle összeesküvéssel szemben megmentette. Ezután Londonba menekült; onnan Jersey szigetre jutott, hol Hugó Viktor s mások társaságában volt darab ideig. Hazájába 1859-ben tért vissza. 1847, 1848 években tett útazásai, tanulmányai eredményét megírta „Útazás Keleten“ czím alatt 6 kötetben. Ezután a Székelyföldet irta le 6 kötetben; megírta Torda város monographiáját is 1 kötetben. A 70-nes évek elejétől országgyűlési képviselő volt egészen haláláig. 1865-ben lett unitárius, vagyis, ekkor tért vissza a róm. kath. egyházból az unitárius vallásra, mert ősei is unitáriusok voltak. Ez egyház és iskolái iránt nagy figyelmet tanúsított s nem csak szóval, de tettel, áldozattal is mindig az elsők között volt. 1876-ban tette első alapítványát a sz.-keresztúri gymnasiumhoz. Erről az alapítvány-levél eként hangzik: t,A nemzetek életképességét és hatalmát ma, már nem a nyers erő, nem is kizárólag a hősiesség, hanem a népek miveltségi fokozata s szellemi fejlettsége szabja meg. Napjainkban a nagy hadsergek s roppant fegyverkészletek is csak úgy nyernek nyomatékot, csak úgy tudhatnak még harcztéreken is tekintélyt és eredményt előidézni, ha az értelmiség felvillanyzó ereje lehel bele erőt és erőt fokozó bizalmat; ha a nyers erő felett ott áll a szellem hatalma, melyet a tömegek hatalma mindenkor megteremt. Ezért nemzetének ma azon honpolgár teszi a legnagyobb szolgálatot, ki az értelmi tőke gyarapítására hat; mert nem frázis, hanem kétségbe vonhatlan igazság az, hogy a francziákat a porosz iskola mesterek győzték le.
