Sándor János: A székelykeresztúri unitáriius gymnasium történelme (Székelyudvarhely, 1896)
VI. Alapítványok, adományok
173 ékklézsiának és a keresztúri középiskolának s kedves feleségem Mihály Annának testáltam, (ide nem értve felkelhető javaimat, marháimat) letévéu a rajtok fekvő s általam az irt helyekre hagyott summát, töstént kezéhez vehesse és legyenek a Koncz Lajos öcsém tulajdonai.“ Augustinovics Sámuel végrendelkezése után elhalt 1850-ben, márczius 22-én. Mint ez ideig a keresztúri gymnasiumnak sok alápítványa, úgy ez is peressé vált. A véghagyományozó halála után, nője Mihály Anna, a fekvőjavak haszonélvezője lett; azonban nagyon elöregedvén, 1855-ben, három tanú előtt átadta Koncz Lajosnak oly formán, hogy Koncz Lajos, neki, élete végéig, a jövedelmi hasznot szolgáltassa bé, halála után pedig a 4000 Mtrtot a gymnasiumnak és ékklézsiának fizesse ki. Hogy ez átadás valósággal megtörtént, tisztáu bizonyítja az is, hogy Augustinovics Pál az átadott javakból bizonyos részt tettleg elfoglalván, Koncz Lajost, az akkor fenállott sz.-keresztúri törvényhatóságnál, birtokháborításért béperelte s ez a hatóság Koncz Lajosnak azokat visszaitélte. Ezen perben Augustinovics Pál, sem a véghagyomány, sem az átadó oklevél ellen semmi kifogást sem tett. Ezután az alperesek, t. i. Augustinovics Pál és nője Biró Rozália, a már kilenczven évet is meghaladott s elméjében is gyengélkedő Mihály Annától, kivel mindig a legnagyobb ellenségeskedésben éltek, ki tudja mi módon, 1858-ban egy végrendeletet erőszakoltak ki, melyben általánoson csak annyi áll: „Mindennemű javait Mihály Anna hagyja Augustinovics Pálnak és Biró Rozáliának. E szerént, miután a Mihály Anna vérrokonai nem léptek fel, örökössei lennének a Mihály Anna tulajdon javainak, de nem azoknak, melyeknek Mihály Anna csak haszonélvezője volt. Mihály Anna 1859-ben elhalván, azon fekvő javak is, melyeknek ő csak haszonélvezője volt, vétségből az ő hagyatéka 12*
