Sándor János: A székelykeresztúri unitáriius gymnasium történelme (Székelyudvarhely, 1896)

VI. Alapítványok, adományok

i 69

Ez összeget a zsinati főtanács tokésítendőnek határozta s gyarapodott 1869-ig 6329 frt 94 krra, melynek kamatja a végrendelet értelmében 2/s részben a muzsnai ekklézsia és pap, 3/5-részben pedig a sz.-keresztúri gymn. és igazgatója javára 1869-ben 168 sz. a. az E.

K. Tanács által 1870. kezdetével megindittatott. A kamat 338 frt 89 krt tett.

1870-ben a Demeter-hagyatékból 6000 frt utólagos kárpótlás jött, melynek 293 frt évenkénti kamatja, az évi E. K. Tanácsi 112 sz. a. az illetőkre nézve, a már ismert részesedési arányban, folyóvá tétetett. Összesen tehát 631 frt 89 kr adatott ki a Demeter-alap kamatjából évenként.

A hagyomány élvezésében nem történt semmi változás 1875-ig, a mikor az E. Főtanács IJ4/2 sz. alatti határozatával a keresztúri igazgató részét benmarasztotta a közpénztár javára, — a mely addig, mint igazgatói fizetés szerepelt, — oly formán, hogy rendes tanári fizetéséből ennek megfelelő összeget vont le s így a Demeter-alapot béolvasztotta rendes fizetésébe.

Sok zavar, per látható ez alapítvány történetében.

1873-ban egy adóstól perrel kapta vissza a gymnasium az ez alapból kikölcsönzött összeget. Egy másik adósnál pedig ezer frt veszett el, melyet az 1891. évi zsinati főtanács, mint felhajthatatlan összeget, a gymnasium számadásából törölni határozott. Azonban, e sok per, zavar semmit sem von le az alapítvány becséből s az ifj. Demeter János érdeméből; jóllehet nem az ő, de az apja testamentuma alapján jutott e hagyományhoz a gymnasium, de nem az apja, hanem az ő vagyonából. Az érdem mindenesetre azé, a ki a vagyont gyűjtötte, szerezte s így, mint tulajdonos, azt először közczélra ajándékozta.

Az egész Demeter-alap 1894. végén teszen 15,485 frt 50 krt.

5. Augusztinovics Sámuel és alapítványa.

Auguszlinovics Sámuel, testvére a nagy alapúvá-