Sándor János: A székelykeresztúri unitáriius gymnasium történelme (Székelyudvarhely, 1896)
VI. Alapítványok, adományok
158 1800-ban pedig az oratorok tanítójává és isk. főnökké (senior) nevezte ki. Mint tanuló, tanító is takarékos volt. Pénzét nem vesztegette el, de gyümölcsöztette.1 1810-ben, Gyalakután, a gróf Lázár-család uradalmának lett jogügyi kezelője és jószágigazgatója. Vagy 5 évig volt itt. Innen, Algyógyra, gróf Kun Zsigmondhoz ment. Pár év múlva haszonbérbe vette a grófi család csikmói birtokát. Tovább is Algyógyon maradt s folytatta hivatalát, de a mellett a bérelt birtokot is gondozta. 1818-19-ben a csikmói birtokot megvásárolta és így a sajátjában kezdett gazdáskodni. Hogy Csikmóra ment, nem sokkal azután, megvette a postakezelés jogát Szászvároson, két nagy telekkel és épületekkel, 30 ezer ezüst húszason s 25 ezerrel a postarétet. Ezután szászvárosi házában lakott, de azért csikmói birtokát maga kezelte bírója segítségével. A postamesteri teendőket is elein maga végezte. Nem nősült meg. Czélja volt Koncz-nevü rokonait boldogítani és felekezete iskolái számára gyűjteni. Az 1848-49-iki forradalom idején az oláhok sok kárt tettek vagyonában. Csikmói bírája, a havasokra felszorított oláhoknak gabonát adott el pénzért. A magyar kormány, az ellenség titkos élelmezése bűnéért, kereset alá fogta Koncz Jánost s rögtön-itélő bíróság eleibe állította, de ártatlansága bebizonyulván, felmentették. Azonban, minden tiltakozása ellenére is, az ottan felállított rögtön-itélő bírósági ülésben részt kellett vennie. E miatt két esztendei rabságot szenvedett a k.-fejérvári kaszamatban. Nagy-Szebenben történt elitéltetése. Két hónapig volt vizsgálati fogságban. Jószágai elconfiscálását tartalmazta az Ítélet. Ezt azonban úgy kerülte ki, hogy elfogatása előtt egy rokonára Íratta, azzal a megegyezéssel, hogy kiszabadulása után visszakapja. Az E. K. Tauács 1852-ben kegyelemért folyamodott a fiatal császárhoz, de tagadó választ kapott. 1853 1 Lásd „Kér. Magvető“ XXIII. köt. 258 lapján.
