Sándor János: A székelykeresztúri unitáriius gymnasium történelme (Székelyudvarhely, 1896)

V. Felügyelő gondnokok. Gymnasiumi igazgatóság

149 között nem található. A gymn. ügyeit az épittető-bizott­ságokban, az egyházköri gyűléseken és a papi székeken tárgyalták s ha Keresztáron, az igazgatói háznál, jöttek össze erre nézve a gymnasiumi és köri gondnokok, az esperes és más egyházi tanácsosok, akkor sem czimezik igazgatósági ülésnek, a mint ezt egy 1838. febr. 7-én tartott ülésről fennmaradt jegyzőkönyv is mutatja. Az ily üléseken rendesen az egyházköri jegyző vezette a jegyzőkönyvet. Igazgatósági jegyzőkönyv sem létezik egészen 1863- ig. Ekkor kezdették e czimen vezetni. Vizsgálatok végével tartatott eledtől fogva egy né­pies értekezlet, melyen résztvehetett bárki, a ki megje­lent a vizsgálatok alkalmával, akár volt egyházi taná­csos, akár nem. Hogy ez állapot véget érjen és hogy szabály, ne csak szokás legyen az irányadó, az 1873. évi febr. 26-án tartott ülés 53 pontja alatt, Sándor János tanár, egy szervezeti javaslatot ád bé az igazgatóságra vonatkozólag. Felterjesztvén, az Egyházi Főtanács 19-1873. sz. a. meghatározta, hogy kik legyenek az igaz­gatósági gyűlés tagjai. Ezután, az 1878. évi Egyh. Fő­tanácsban megállított „Utasítás“ H. szakaszában, a kö­vetkezőleg van körvonalazva az igazgatóság : „l- §• A tanoda igazgatását a főtanodai — illetőleg középtanodai — igazgatóság végzi. Alkotják a felügyelő-gondnokok, a tanári kar és iskolai igazgató. 2. §• Havonként legalább egyszer ülést tart. E mellett mindany­­nyiszor összeül, valahányszor egyik felügyelő-gondnok, az igazgató­tanár összehivja, vagy a tanári kar két tagja összehívására az igazgató-tanárt felszólítja. Elnök: egyik iskolai gondnok, akadályoztatása esetére a je­lenlévő legidősebb tanár. Jegyzőjét önmaga választja egy évre. Előadója az igazgató-tanár.

Next

/
Oldalképek
Tartalom