Sándor János: A székelykeresztúri unitáriius gymnasium történelme (Székelyudvarhely, 1896)
III. Tantervek, tankönyvek, tanítás, vizsgák és szünidők
103 nak főbb tételei pedig a IV-ik osztályban, csakis a 2-ik félévben. Az V-ik osztályban pedig algebra taníttassák az egész éven át. Ezen 180—1878. sz. a. annyi módosítás történt, hogy a mértan a Hl-ik osztályba tétetett le a 2-ik félévre; az 1888—89. isk. év kezdetén pedig az V-ik osztályba tétetett át egy órával. 1873-ban a rajztanítás is megindittatott, de ennél a nagyobb súly a szabadkézi rajzra volt fektetve az újabb időig; míg a rajzoló geometria és a mértan tanítása, az előbb leirt tervszerületlen béosztás folytán, szinte mostoha számban lévőnek tűnik fel. Egy teljes intézetnél az efélékből keletkező hátrány nem látszik meg oly könnyen, de a csonka intézetnél már sok baj forrása s némelyek éppen várat találnak benne, a melyből ostromot kezdjenek az intézet, vagy a tárgyat kezelő személy ellen. Az 1880. évi E. Főtanács 30 számú végzése nyomán az elemi osztályok egy előkészítő osztállyá vonattak össze a keresztúri gymn.-nál, nem látván szükségét továbbá az E. Főtanács, hogy itt a vallásközönség közpénztára terhére egy 3 osztályú elemi iskola tartassák. Az átalakulás megtörtént minden nehézség nélkül. Az E. K. T. 175—1882. szám alatt, a görögnyelv tanítását a IV-ik osztályban, és a görög- s római régiséget az V-ikben beszüntette. Az E. K. T. 156—1884. t. ü. sz. a. a németnyelvet az I. II. gymn. osztály tantárgNrai közül törölte. Ezután az állami tantervhez hasonlóan, a III-ik gymn. osztályban vette kezdetét a németnyelv tanítása. A latin és görögnyelvből az órák szaporítattak. A mértani rajz és szépírás kellő óraszámmal felvétettek. Ily módosításokkal közeledett tantervére nézve a keresztúri gymnasium azon czélfelé, hogy a középiskolai törvény követelményeinek megfelelhessen. Az E. K. Tanács 189-— 1893. számú leirata folytán, az 1893—1894-ik iskolai évtől fogva az állami tanterv van elfogadva és azóta a szerint történik a tanítás a sz.-keresztúri gymnasiumban.
