Sándor János: A székelykeresztúri unitáriius gymnasium történelme (Székelyudvarhely, 1896)
III. Tantervek, tankönyvek, tanítás, vizsgák és szünidők
95 szerint, az órák beosztása és mennyisége az ottani körülmények szerint elintézhető lévén.“1 A cs. kir. kormány megbízottja, Salamon József iskolatanácsos, 1856. szept. 6-án meglátogatván a keresztúri gymnasiumot, jelentése nyomán a cs. kir. helytartóság fsai,11856 sz. a. az EK. Tanácshoz a következő átiratot tette : „Als Ergebniss der am 6. Septber in Sz.Keresztúr abgehaltenen Schulwisitation stellte sich heraus, dass diese Lehranstalt noch immer in ihrer alten Form besteht, ohne einen Schritt des Uiberganges zum Org. Entwurf gethan zu haben. Die Lehrkraft ist ungenügend, die Bibliothek sehr klein und nicht zweckentsprechend, von einer Sammlung oder Apparaten aber für die Naturgeschichte und Physik keine Spur.“ Ezután felhivja a consistoriumot az iskola jobb karba állítására. Az EK. Tanács a cs. kir. helytartóságnak 215— 1856. sz. a. megírta, hogy „mielőtt a hiányokat az iskolatanácsos úr napfényre derítette volna, már az előtt sokkal, akkor t. i. a midőn a sz.-keresztúri tanodát alapítá, fogalma volt az E. Főtanácsnak arról, hogy az akkori idők viszonyaihoz képest, miként kellett a czélnak megfelelőleg rendezni, s hogy meg is felelt, tanúsítja azon eredmény, mely szerint azon iskola igen sok derék embert adott, mind a vallásközönségnek, mind a polgári társaságnak; fogalma volt arról is, hogy a társadalmi élet szükségei s igényei fejlődésével a tanítási rendszernek s módszernek is fejlődniük kellett; fogalma volt arról is, hogy ezekhez képest keresztúri iskolánkban is minő hiányok és hátramaradások születtek s ugyanazért nem is mulasztotta el soha megtenni koronként a maga intézkedéseit azon hiányok elhárítására és a nevelés ügye magasabb tökéletességre emelésére; de fogalma volt és van arról is, hogy a hiányos iskola is jobb, mint semmi iskola, s hogy iskolát alapítani, 1 Itt kezdődik az öt gymnasiális osztályú iskola, a mint ez a Vlll-ik szakaszban is látható.
