Gál Kelemen - Benczédi Gergely - Gaal György: Fejezetek a Kolozsvári Unitárius Kollégium történetéből. A kollégium alapításának 450. évfordulójára (Kolozsvár, 2007)
Gál Kelemen: Az óvári iskola
54 AZ ÓVÁRI ISKOLA (CÁL KELEMEN) miniose [csúfosan gyalázkodva] szólották" (Pokoly II. 89.). Bethlen a tervet egyéb gondjai miatt nem tudta megvalósítani, s azért a gyulafehérvári iskolát segítette, támogatta anyagilag és szellemileg egyaránt. Minthogy a protestantizmus színvonala az utóbbi 20-30 év óta süllyedett, kitűnő papokat hívott be, így Váradról udvari papjául Keserűi Dajka Jánost, aztán Vári Alatus Jánost, Milotai Nyilas Istvánt. Heidelbergbe a maga költségén kiküldötte Gyöngyösi Andrást, a későbbi kolozsvári papot, Váci Pétert, Geleji Katona Istvánt, Fehérvári Jánost, Bojthy Gáspárt, Szilvási Mártont és másokat. Állandóan nagy gondja volt arra, hogy egyházának kitűnő papjai legyenek és sok jó iskolája és azoknak képzett tanáraik. A kolozsvári iskolát újabb adományokkal gazdagította, s a régieket megerősítette. Pokoly védelmezni próbálja Bethlent a felekezetiesség vádjától, mellyel illették, s amellyel kivitte, hogy a református egyház ebben az időben „úgy számban, mint szellemi erőben jóval a többiek felé emelkedett". De mégis kénytelen elismerni, hogy bizonyos szempontból felekezetiességnek is lehet tekinteni, hogy a református egyház megszilárdítására oly nagy gondot fordított. Báthory Gábor alatt megindult s alatta beteljesült az az irány, melynek legjellemzőbb vonása az, hogy az állami életet reformátusok vezetik. Az unitárius egyház, miután ismerte a fejedelem érzületét, s látta a szombatosok ellen indított hajszát, a református püspök közigazgatási és fegyelmi hatáskörének más egyházakra kiterjesztését, a „major pars” [nagyobbik rész] törvénye gyakorlati célzatát, védelmi állásba húzódott vissza, s magatartása inkább szenvedő, mint cselekvő. Rákóczi az ortodox egyháznak nemcsak buzgó, hanem „szinte vakbuzgó" híve volt. Alatta a„református egyháznak legkiemelkedőbb törekvése az unitárizmus megtörése", mondja Pokoly, miben a fejedelem és tanácsosai teljesen egyetértettek. Tanácsosai Geleji Katona, a gyulafehérvári tanárok (Alsted, Bisterfeld, Piscator, Medgyesi, Keresztúri) nem erdélyi származásúak, s nem a vallási türelem képviselői. Természetes, hogy ez a türelmetlen és kizáró egyházpolitikai szellem a magánéletben is érvényesült, és a családi kötelékekre is kiterjedt. Gróf Bethlen Miklós önéletírásában mondja, hogy miután atyja is azt ajánlta, feltette, hogy pápista vagy unitária feleséget sohasem vesz, hanem maga vallásán valót. Petrityevity-Horváth Kozma önéletírásában34 a vegyes házasságokban látja okát az unitárius vallás hanyatlásának. Atyja unitárius, anyja református,„amely egyenetlen házasság miatt apadott és pusztult az Istennek ő szent felségének együgyű anyaszentegyháza eleitől fogván, s félő az is, ne érje Erdélyben végét az unitárius religionak, ha egyéb erőszakos oppositiótól megoltalmazza is Isten ő szent felsége". De nemcsak az atyja „vétkes a dologban"; többen és sokan cselekedték ezt.Torockai Zsigmond pápista, János kálvinista feleséget vett, utódaik mind anyjuk vallásán vannak. Bethlen Ferenc neje Kemény János testvére. Fiai kezdetben unitáriusok, de később „elhanyatlottak", ha Isten nem könyörül rajtuk. Angyalos 34 Thaly Kálmán: Történelmi kalászok 1603-1711. Pest, 1862.
