Gál Kelemen - Benczédi Gergely - Gaal György: Fejezetek a Kolozsvári Unitárius Kollégium történetéből. A kollégium alapításának 450. évfordulójára (Kolozsvár, 2007)
Gál Kelemen: Az óvári iskola
FEJEZETEK A KOLOZSVÁRI UNITÁRIUS KOLLÉGIUM TÖRTÉNETÉBŐL MIKOR ÉS HOGYAN LETT AZ ÓVÁRI ISKOLA 1 UNITÁRIUSSÁ Kénosi Tőzsér-Uzoni Fosztó1 szerint már III. Béla idejében volt Kolozsvárt a Benedek-rendi szerzeteseknek iskolájuk az Óvárban (I. 418). Ezektől a tatárjárás után a dominikánusok vették át az iskola épületét, s klastromot csináltak belőle. Hogy ezeknek a klastromuk mellett volt-e iskolájuk, nem lehet tudni. De Kanyaró „több, mint bizonyosnak" tartja, hogy a dominikánusok ittlétekor is volt iskola Kolozsvárt, de ez nem klastromi, hanem városi iskola lehetett, melyben papi és világi mesterek tanítottak. Kanyaró Heltaira támaszkodik ez állításánál, aki szerint Erzsébet asszony „lakik vala az Óvárban, egyenest arcól, mikoron bemennek az Óvárba. Ott született fia, Mátyás. És ott vitték a fiát, Mátyást, legelőször is az iskolába".1 2 A Szilágyi Erzsébet szállásának hátsó kapuja az óvári piacra nyílt. E kapuval szemben volt Kolozsvár legrégibb iskolája,„talán a mai Karolina-kórház (ma már nem áll) telkén", mondja Kanyaró, oldalt keletre a dominikánusok klastroma állt. E„régi" iskolaépületben volt még igazgató Dávid Ferenc az 1553-1556. években. Mátyás király születése idején még kizárólag a szászok kezében volt a város minden javadalma. 1453-ban összeírják a város lakosait. (Ez az összeírás ma is megvan könyvtárunkban.) 1458-ban egyezségre lépnek, amely szerint ezután a magyarokat a szászokkal mindenben egyenlő jogok illetik. De a városi iskola a szászok kezén maradt. 1526-ban sikerült a magyaroknak„per tumultum" [lázongással] magyar iskolamestert fogadni:Thordai Jánost, kinek utódja, Károlyi Sebestyén szintén magyar volt. A tanítók (lektorok) azonban ez idő alatt is szászok lehettek. 1545-ig katolikus a város is, iskolája is. 1544-ben jő haza plébánosnak Wittenbergből Heltai Gáspár, ki a Luther elveit kezdi hirdetni. Ezzel megkezdődik Kolozsvárt is a reformáció, s kapcsolatosan a közoktatás történetében egy fordulat, mely az eddig katolikus tanulmányi rendszert protestánssá alakítja át. Heltai hívta meg rektornak a magyar lutheránus Vízaknai Gergelyt, ki vele együtt tanult Wittenbergben. Heltai és Vízaknai dicsősége, hogy „a magyar protestánsok körében alakult, s mind a mai napig fennálló tanintézetek között a két országban legelső s legrégibb a kolozsvári".3 Török István4 szerint ennek az iskolának 1 História ecdesiastica kéziratban az Unitárius Kollégium könyvtárában. [Egy része megjelent Márkos Albert fordításában nyomtatásban: Kénosi Tó'zsér János-Uzoni Fosztó István: Az Erdélyi Unitárius Egyház története. I. köt. Kolozsvár, 2005.] 2 Vass József: Emléklapok Kolozsvár előkorából. Kolozsvárit, 1856,6.1. Kanyaró, Kolozsvári főiskolánk legrégibb történetéhez, Keresztény Magvető, 1896. 3 Fekete Mihály: A kolozsvári ev. ref. főtanoda története. 5-6. 4 Török István: A kolozsvári ev. ref. collegium története. Kolozsvár, 6.
