Gál Kelemen - Benczédi Gergely - Gaal György: Fejezetek a Kolozsvári Unitárius Kollégium történetéből. A kollégium alapításának 450. évfordulójára (Kolozsvár, 2007)
Gaál György: Az Unitárius Kollégium a XX. században - II. Főgimnázium
210 AZ UNITÁRIUS KOLLÉGIUM A XX. SZÁZADBAN (SAAL GYÖRGY) a Párizsban diplomát szerzett Rózsa Jenő (1906-1971) francia-filozófia szakos a francia mellett németet is tanított. Ö később az egyetem híres filozófiatörténetprofesszora lett. 1932/33-ban Császár Károly (1887-1968) a Református Leánygimnázium tanára a német óraadó. 1935-ben sikerül egy unitárius fiatalt találni a tanszékre Kriza Gyula (1909-1986) személyében. Német-román-történelem szakot végzett a kolozsvári egyetemen, óraadóként, majd helyettesi státusban alkalmazzák, 1940-ben választják rendes tanárnak. Szükség esetén románt is tanított. A francia az 1920-as évekig csak választható (rendkívüli) tantárgy volt, s az összdiákságból jelentkezők számának megfelelően egy vagy két csoportban tanították heti 2 órában. így tanárai rendszerint óraadók voltak. Közülük az első különösen híres személyiség: Orbók Loránd (1884-1924). A kolozsvári Állami Tanítóképző igazgatójának a fia Párizsban és Kolozsvárt végezte egyetemi tanulmányait, 1907-ben szerzett bölcsészeti doktorátust. Még tanárjelöltként 1905-1908 között tanította a franciát heti 4 órában az unitárius diákoknak. Pályája azután Budapesten folytatódott, ahol 1912-ben megteremti a magyar művészi bábszínházát, a világháború után pedig Spanyolországban Lorenzo Azertis néven válik spanyol színműíróvá. Utóda az óraadásban 1908-1910 között Magoss Irén végzett tanárjelölt, aki egyben az első női tanára a kollégiumnak. Pár évig nincs elég jelentkező a franciára, 1912/3-ban Benguerel Oszkár, a helybéli Állami Kereskedelmi Iskola tanára tanítja a nyelvet. Utána az 1920-as évekig szünetel a francia tanítása. Benguerelt még igénybe veszik óraadóként 1923/24-ben és 1939/40-ben is. A világháború után a román tantervek szerint egy egész tanári normát tettek ki a kötelező francia órák. Minthogy e tárgynak az unitáriusoknál nem voltak hagyományai, igen nehéz volt szaktanárt találni. 1921/22-ben báró Hacke Károlyné (1877-1949) francia képzettségű nevelőnő még csak a jelentkezőknek tartott órát. A következő tanévben a klasszika-filológus Varga Béla tanítja a nyelvet, 1923/24-ben ő már csak óraadóként, valamint Benguerel a franciatanárok. Ezután a nyelvtehetség Pálffi Márton és Benguerel látják el a francia órákat. 1928-tól Kováts S. János nyugalmazott kereskedelmi iskolai tanár, a klasszika-filológus Koncz Rudolf, valamint a tanárjelölt Jancsó Elemér tanít franciát. 1931-től Kováts és a már említett Rózsa Jenő a franciatanár. 1936-tól kénytelenek loanitescu Eugent ésTánase Eugent alkalmazni óraadóul. Végre 1938-ban Ütő Lajos francia-filozófia-magyar szakos lesz e tárgy óraadója két évig. A II. világháború után francia fogságban reked, sokáig várják visszatértét. 1940-től Balázs József francia-latin szakos óraadóként, 1943- tól helyettesként tanít franciát. 1944-ben hadifogságba esik, úgyhogy azután dr. FritsTiborné angol-francia-olasz szakos tanárnő tartja az órákat. 1946-tól még dr. Both Lajosné, Székely József és dr. Oláh Tibor francia óraadó. Az angollal egyszerűbb a helyzet. Ennek az angliai és amerikai továbbtanulási lehetőség miatt nagy hagyománya volt az unitáriusoknál, minden teológus kötelezően tanulta. 1905-ben bekövetkezett haláláig a történelemtanár és egyetemi angol lektor Kovács János heti 4 angol órát hirdetett. Utána a klasszika-filo-
