Gál Kelemen - Benczédi Gergely - Gaal György: Fejezetek a Kolozsvári Unitárius Kollégium történetéből. A kollégium alapításának 450. évfordulójára (Kolozsvár, 2007)
Benczédi Gergely: A piaci és a belső Magyar utcai iskola
96 A PIACI ÉS A BELSŐ MAGYAR UTCAI ISKOLA (BENCZÉDI GERGELY) buzgósággal járt el. Előbb Lázár Istvánnal, azután egyedül addig járt Szebenbe a guberniumhoz, míg 1780. november 23-ról kinyerte a dekrétumot, mely az építési engedély megadását attól teszi függővé, ha oly összeget tudnak kimutatni, melyből az építést az adózó nép minden megterheltetése nélkül eszközölhetik. Ez iránt véleményt kér a kolozsvári tanácstól. A tanács jelenti 1781. január 24-ről, hogy három biztost küldött ki két kőmívessel, akik úgy nyilatkoztak, hogy a javítás felette szükséges; az építést nem az adózó nép kárával akarják, hanem a patrónusok és más nem a néptől való, hanem magasabb állásúak adakozásából. A városi közönségnek sincs kárára, sőt mivel ezen kollégium újraépítése egy utcának éppen a szegletére jönne, a városnak díszére válnék. A helyszíni szemlére kiküldött biztosok jelentése kelt 1781. január 23-án. Ebben elmondják, hogy a hely hosszúsága 15 öl 1 ló láb, szélessége 4 öl; a mostani épület alapja csak 2 láb, s kővel van kirakva, rajta tölgyfagerenda, ezen ismét egy tégla vastagságú kőfal részint már romokba dőlve, amit nem lehet megigazítani, hanem ha újat építenek helyébe. Ez pedig sem a szomszédoknak, sem a városnak kárára nem lesz, de a legnagyobb díszére. A gubernium mind az építést szükségesnek, mind a költséget a nép megterheltetése nélkül eléállíthatónak látván, ajánlólag terjesztette fel az udvarhoz 1781. február 9-ről. Az udvar március 28-án az újraépítésre az engedélyt, az adózó nép megterheltetése nélkül megadván, erről a gubernium mind a főgondnokokat értesítette, mind a városi tanácsnak megrendelte, hogy ügyeljen, nehogy abból az adózó népnek valami megterheltetése legyen. Az engedély megérkezéséről és tartalmáról örvendező és hálaadó lélekkel értesíti P. Horváth Ferenc május 8-ról az espereseket, s hathatósan buzdítja és kéri, hogy minden kegyes patrónus urainkat, immunis embereinket, papi rendeinket, eklézsiáinkat maguk személyesen keressenek meg, s ígéreteik és adományaik listáját a jövő zsinatra vigyék el. E zsinaton fogják az építés módját meghatározni, s ha ez meglesz, még e nyáron el akarják a munkát végezni. 1781-ben azonban tilalom következtében zsinat nem tartatott, s így az építésről sem határozhattak. Horváth Ferenc azért nem pihent. Számos levelében 1782-ben is serkenti az espereseket és köri gondnokokat a gyűjtésre, egyes patrónusokat adakozásra. Lelkes fáradozását azonban nem kísérte kívánt siker, nem gyűlt elegendő összeg, s így az építés jobb időkre maradt. E sikertelenség abban leli magyarázatát, hogy a szokásos kollektárnak meg lévén tiltva: a professzorok fizetése, a Pákei József és Márkos György Bécsben levő akadémisták költségei, valamint a sérelmek orvoslása végett Bécsbe küldött két követ kiadásai, mind csak a nemesség és belső emberek adományaira, s az eklézsiák szűkös jövedelmére nehezedett, s így nem csoda, ha ezeket még egy Horváth Ferenc buzgósága sem lelkesíthette további adakozásra.