Gál Kelemen - Benczédi Gergely - Gaal György: Fejezetek a Kolozsvári Unitárius Kollégium történetéből. A kollégium alapításának 450. évfordulójára (Kolozsvár, 2007)
Gál Kelemen: Az óvári iskola
Mihály 1638. június 26-tól, de 1646. február 12-től magyar prédikátor is. Aki tudja, hogy ez időben az iskola színvonala legnagyobbrészt az igazgató buzgalmától, rátermettségétől és képzettségétől függ, s ezen fordul meg, az megítélheti, hogy mit jelentett az igazgatók sűrű változása. Az egyházi rend kebelében dúló belső viszály nem volt jó hatással az iskola munkájára és a tanulók szellemére. E szomorú korszakban egyetlen vigasztaló esemény Mikó Ferenc fejedelmi tanácsos 1633. október 1-jén kelt intézkedése37, mellyel unitárius diákok segélyezésére tekintélyes összeget hagyományozott, hogy abból [őket] „szorgalmatosán és fogyatkozás nélkül taníttassák, s tanulásukban segítsék". Mikónak ez a végrendelete egészen új jelenség iskolánk történetében. Eddig az iskola összes személyi és dologi szükségleteit a városi tanács fedezte. Ö - államférfiúi mély bölcseséggel - előre látta az idők változását, s kellően értékelte azt a hátraszorított s inferiorisabb helyzetet, melybe egyházunk a református fejedelmek alatt jutott, s e helyzet következményeire akarta felhívni a hitsorsosok figyelmét. Megnyitja azoknak az áldozatos telkeknek sorát, akik később, a XVIII. század második tizedétől kezdve, mind a mai napig szent hevülettel áldoztak az egyház és iskola oltárán.Tette annál nagyobb jelentőségű, mert akkor eszmél rá, mikor Rákóczi György állami adókból akarja a kolozsvári református kollégiumot felépíteni és fenntartani. Mikó Ferencről „a rágalmazni szerető" (Szilágyi Sándor jelzője) Kemény János önéletiratában azt írta, hogy „religiójában névvel unitárius, de valójában semmi religióju ember vala". A pápistaságban a purgatóriumot és ceremóniákat javallottá, a zsidóságból a szombatot, kiből egyet, kiből mást és a millenáris időket hitte, s voltak szegénynek sok superstitioi. Ez a„csak névleg unitárius" FHídvégen unitárius templomot és iskolát építtetett önköltségén, melyben a felsőbb tudományokig lehetett tanulni. Itt kezdte iskoláját Árkosi Benedek, ki halálára írt emlékversében kegyelettel emlékezik meg róla, mint templomépítőről és iskolaalapítóról. Keserűi Dajka a„cirkálás"-kor idáig eljutott, de Hídvégre nem ment be. A kollégiumra hagyott összeg nagyságát nem lehet biztosan tudni, de 4900 frt. tényleg befolyt. A piaci templom s vagyonunk 1716. évi elvétele alkalmával kelt emlékirat azt jegyzi fel, hogy ily adomány eddig a kolozsvári ekklézsia és iskola javára soha senki által nem tétetett. Mikó kitűnő diplomata volt, a„nyomorúság iskolájában nevelkedett". Bethlen oldalán fejtette ki képességeit, halála után szívvellélekkel Rákóczihoz csatlakozott, s ennek első és legkényesebb alkudozásaiban a főszerepet vitte. Mégis sok gúnyt és sérelmet szenvedett a fejedelmi udvarban vallásáért, mert Kemény feljegyezte, hogy „az religio dolgában sokat offendáltatott". A temetésére menő unitárius diákoknak 300 frt.-ot hagyományozott. Ezek után megítélhetni, hogy vajon csak névleg volt-e unitárius. Flogy az unitáriusok első embereknek tekintették, mutatja egy 1625-ben kiadott kalendárium ajánló levele, melyben öt vezető emberök között (Mikó, Kornis Ferenc, Balási Ferenc, FEJEZETEK A KOLOZSVÁRI UNITÁRIUS KOLLÉGIUM TÖRTÉNETÉBŐL 37 Várfalvi Nagy János: Hídvégi Mikó Ferenc életrajza, Kér. Magv., 1875.
