Gál Kelemen - Benczédi Gergely - Gaal György: Fejezetek a Kolozsvári Unitárius Kollégium történetéből. A kollégium alapításának 450. évfordulójára (Kolozsvár, 2007)
Gál Kelemen: Az óvári iskola
63 János, Lakovius András, ki 1672 óta a lengyel papi tisztet is vitte, Guzovius Hieronymus, Vissovatius András, Gejza János és Gejza József. [...] A teljesség kedvéért álljanak itt még a kolozsvári lengyel unitárius eklézsia prédikátorairól a következők: Első papjuk Seidliczky Pál és Damjanovics János. Utóbbi nemsokára egy kis csoporttal Bethlenbe költözött át, az akkor unitárius Bethlenek oltalma alá. Siedliczky 1661. június 25-én meghalt. Helyébe Damjanovics jött be Bethlenből, de néhány év múlva a sok sanyargás következtében meghalt. Harmadik papjuk Lakovszky (Lacovius) András, aki előbb (1666) lektor, s ezután 1668-tól a lengyelek papja. Jakab Elek azt is mondja róla, hogy a nagyobb iskola rektora is volt. Állítását okmányokkal nem támasztja alá.Talán Baumgarthus másodízben való igazgatása alatt mellette „ügyvivő"? Utána Gejzanovics (Geyzanovius) János következett 1694. július 5-én, ki a bethleni gyülekezet lelkésze volt 1692 óta. Zágorszki Kristóf 1700-ban lett pap. Később Poroszországba költözött családjával együtt, s ott is maradt. Ettől kezdve egy darab ideig nem rendes papok szolgáltak, hanem tógás diákok, mint kisegítők. Ilyen volt Gejzanovics fia, szintén János, a parvisták tanítója, 6 évig lengyel létére a kollégium ősi szokása mellőzésével szenior, majd külföldi akadémita, s 1731-től lektor. Aztán Wissováti András, szintén tógás diák. Kilencedik rendes pap 1722. január 23-tól Wissováti. 1736. januártól 1742. augusztus 29-ig Boguszlavszky János tógás diák szolgált: ettől kezdve 1749. november 16-ig Szaknovics Izsák, szintén rendkívülileg. Ekkor a külföldről hazajött Boguszlavszky lett rendes pap 1764-ben bekövetkezet haláláig. Utolsó rendes pap volt Szaknovics, ki 1748-tól verespataki pap volt, onnan Kolozsvárra vittetett. Meghalt 1792-ben, mikor a megapadt és megmagyarosodott lengyel unitáriusok egyesültek a magyar unitáriusokkal, házukat eladták, s segítették magyar hittestvéreiket templomuk felépítésében A lengyel eklézsiák az unitárius püspök fennhatósága alatt állottak. Nem volt velők semmi kormányzási nehézség. Csupán két esetet tudok, mikor a zsinat velük kénytelen foglalkozni. Az 1694. évi júniusi főtanács rendeli, hogy a kolozsvári atyafiak az egyházi szolgák fizetését (papnak 1, rektornak Vá mfrt.) adják meg. A másik: némely magyar eklézsiákban lakók külön gyülekezetei akartak alkotni, s a keresztségre és úrvacsorára különböző szertartást behozni. Az 1698. évi júniusi bölöni zsinat ezt megtiltotta. E határozat után a kolozsvárin és bethlenin kívül nem volt külön gyülekezetük. FEJEZETEK A KOLOZSVÁRI UNITÁRIUS KOLLÉGIUM TÖRTÉNETÉBŐL
