Gál Kelemen - Benczédi Gergely - Gaal György: Fejezetek a Kolozsvári Unitárius Kollégium történetéből. A kollégium alapításának 450. évfordulójára (Kolozsvár, 2007)
Gál Kelemen: Az óvári iskola
53 így történt, hogy a behozott Traszki pap s az oskolába az ország különböző vidékeiről begyült tanulók és bevándorolt református hitű polgárokból álló református kis gyülekezet a külvárosokba betelepített „új keresztényekkel" nemsokára népes eklézsiává nőtte ki magát. Bethlen Gábor családjának több oldalága unitárius. Sógorságában szombatosok is vannak. De nem szerette az unitáriusokat. Maga mondja:„Én az ariánusokat fölötte gyűlölöm, és ha mit cselekedném fogadásom ellen, tehát legörömestebb őket űzném ki az országból" (Erdélyi országgyűlési emlékek. Vili. 143.). Alatta az oktatásügy háromfelé válik. 1615 november 14-én megengedte, hogy a római katolikusok Kolozsmonostoron iskolát állítsanak, de a jezsuitákat nem engedte be. Késedelem nélkül megtették, az iskola nemsokára benépesült. Kezdetben csak az alsóbb, később a felsőbb tudományokat is tanították. Folyvást és céltudatosan gyöngített bennünket azzal, hogy saját felekezetét hatalmas anyagi és erkölcsi támogatásával erősítette. Az 1614. évi gyulafehérvári országgyűlés kimondja,„hogy a tanulóiskolákat, amennyire minden hely értéke engedi, igyekezzenek helyreállítani és megépíteni". Nemsokára az Óvárban megveszik Poldner András árvái házát„a reformált hitvallású diákok számára iskolának". A kolozsvári közügyigazgatók tiltakoznak a vásár ellen, a házat a közterhek és adó alól nem veszik ki, és az építést eltiltják. A szomszédok 1634. február 9-én panaszolják a tanács előtt, hogy„az elmúlt időben építeni kezdett" iskola építésekor előre látták a sok veszekedést, bosszúságot. Két szemtanút kértek ki megvizsgálására, s azok meghatározták, hogy a kőfal lyukait rakják be, hogy „a tanulók senki udvarára ne kandikálhassanak". De a becsinálás csak így-amúgy történt. A diákok felállanak a kőfalra, feleségeikre, leányaikra vigyorognak, s nem tisztességes, de hajdúkhoz illő beszédekkel illetik őket. Ók és prédikátoraik azon vannak, hogy házaikból kitúrhassák őket. Az iskolából szabadon járnak be udvaraikra, fájukat lopják. Néhányszor már panaszoltak, s kérték, hogy a romlásokat csináltassák meg, s a tanulókat tartsák szigorúbb fegyelem alatt. Szégyellik a velük történteket leírni. Kérik, hogy békében maradhassanak házaikban, mert a sértéseket többé nem tűrik, s a következményeket tulajdonítsák maguknak. 1622-ben a kolozsvári országgyűlés Kolozsvárt egy akadémia állítását mondja ki a Farkas-utcai zárda helyén. Ez a terv elsősorban bennünket érintett. Hiszen Kolozsvár az egyetlen város, hol még többségben voltunk, s a közügyek intézésében döntő befolyásunk volt. A reformátusok száma az„orthodoxus"fejedelmek alatt egyre szaporodott. Az áttérések is természetesen napirenden voltak. Ez idő tájt történt, hogy a szászok egy jelentékeny része elhagyta az unitárius vallást, s a református egyházba tért. Az akadémia tervét a reformátusok nagy örömmel fogadták, az unitáriusok ellenben szerették volna megakadályozni annak Kolozsvárt való felállítását. Ócsárló és gúnyos megjegyzések hangzottak el az akadémia ellen, melyek kedvezőtlen hangulat keltését célozták, annyira, hogy már meg kellett fenyegetni azokat, „akik az akadémia felől per ludibrium igno-FEJEZETEK A KOLOZSVÁRI UNITÁRIUS KO L L É G I UM TŐ RTÉ N ÉTÉ BŐ L
