Gál Kelemen - Benczédi Gergely - Gaal György: Fejezetek a Kolozsvári Unitárius Kollégium történetéből. A kollégium alapításának 450. évfordulójára (Kolozsvár, 2007)
Gaál György: Az Unitárius Kollégium a XX. században - VI. Elemi iskola
FEJEZETEK A KOLOZSVÁRI UNITÁRIUS KOLLÉGIUM TÖRTÉNETÉBŐL 267 '.r'w*!*, VI. ELEMI ISKOLA Az Unitárius Kollégium hármas egységének legalsó tagozata az elemi volt. Tulajdonképpen gimnáziumi előkészítő tanfolyamnak tartották, s ezért nem építették ki hatosztályossá, ahogy azt a népoktatási törvény megkövetelte volna. Az 1880-as főtanács elfogadta az EKT-nek azt a javaslatát, hogy az elemi ezután az állami tanterv szerint oktasson. A továbbiakban már csak a vallástanítás tantervét kellett az egyháznak kidolgozni. Az 1890-es évekig minden pedagógiai képzettség nélküli teológus-köztanítók oktatták az elemistákat. Az állam szorgalmazására az unitárius elemikben is rendre okleveles tanítókat alkalmaztak." A századfordulón a kollégium mellett két okleveles tanító vezetésével négy elemi osztály működött. Rendszerint az egyik tanító az 1-2., a másik a 3-4. osztályt összevonva tanította. Az új épület földszintjén a kocsikapu melletti két tantermet kapták az elemi osztályok. Akkoriban egy-egy osztály létszáma 16-20 körül mozgott, így 30-40 kisgyermekkel elég zsúfoltak voltak e termek. Az elemi igazgatása a kollégiumigazgatóra hárult, ő rendszerint egyszer egy évben meglátogatta az elemit, meghallgatta a tanítók néhány óráját, év végén elnökölt az osztályvizsgákon. A közvetlen vezetés-szakmai irányítás a tanvezető tanár dolga volt. Ezt a tisztséget 1903-ban bekövetkezett haláláig Ulár Pál töltötte be, utóda Boros György lett, akit 1910-ig háromévenként újraválasztottak. Akkor Boros egyházi főjegyzőként nem vállalta tovább a megbízatást. S - úgy tűnik - már nem is volt rá szükség, mert nincs nyoma annak, hogy mást választottak volna e tisztségre. Az elemi iskola nyomon követhetően rendre önállósult, különvált a kollégiumtól, főleg annak főgimnáziumától. A század kezdetekor RégeniÁron és Nagy József {1877-1957) voltak az okleveles tanítók. Három-négy évig egyik mind az 1-2. osztályt, a másik a 3-4.-et tanította. Akkor aztán cseréltek. Nagy meglehetősen sokat betegeskedett. Az első világháború első évében katonai szolgálatot teljesített, de utána felmentették. Mikor hiányzott, felesége, Nagyné Szász Emma okleveles tanítónő helyettesítette. Régeni a székelykeresztúri tanítóképző elvégzése után 1897 szeptemberétől került a kollégium állásába, s mintaszerűen dolgozott, alkalmilag a főgimnáziumban is tanított szépírást, éneket, kézimunkát. 1917 decemberében megvált a kollégiumtól, mert Árkosra nevezték ki állami igazgatótanítónak. Ideiglenesen Nagyné helyettesítette, majd 1917/18-ban Ütő Lajos (1880-1944), a helybéli unitárius leányiskola tanítója, aztán Piskolty Gyula, László Gyula egy-egy évig. 1920-tól Patakfalvi Zsigmondi lesz a rendes tanító. Ö 1939-ig 99 99 Az előzmények összefoglalása megtalálható Gál Kelemennél: I. m. II. 3-11.
