Gál Kelemen - Benczédi Gergely - Gaal György: Fejezetek a Kolozsvári Unitárius Kollégium történetéből. A kollégium alapításának 450. évfordulójára (Kolozsvár, 2007)
Gaál György: Az Unitárius Kollégium a XX. században - IV. A kollégium kórháza
FEJEZETEK A KOLOZSVÁRI UNITÁRIUS KOLLÉGIUM TÖRTÉNETÉBŐL 261 it is körülírják. A 95. paragrafus leszögezi: „A bennlakó könnyű betegek számára az intézetben betegszoba, a nehezebb betegek számára külön épületben iskolai kórházán rendelkezésére, utóbbiban betegápolás."Az orvos naponta rendelőórát tart, s ő tesz javaslatot arra, hogy a jelentkező beteg fennjáróként vagy mely helyiségben fekvőként kezeltessék. A továbbiakban a beteg, a látogatók, a betegápoló kötelezettségei olvashatók. 1906-ra megszületik A kolozsvári Unitárius Kollégium iskola orvosának és egészségtan tanárának teendői és kötelességei című 21 paragrafusos szabályzat. Ez három alapvető feladatot ír elő: az iskola és a tanulók egészségtani szempontból való ellenőrzése; a kinnlakó tanulók lakásának szükség szerinti ellenőrzése; az egészségtan oktatása. A továbbiakban ezek részletezésére kerül sor. Az orvosnak a tanév elején minden diákot meg kell vizsgálnia, s felsorolást kapunk, hogy milyen szerveket kell ellenőrizni el egészen az idegállapotig. Dönt az esetleges felmentésekről (torna, rajz). A vizsgálatokról jegyzéket kell vezetnie. Naponként reggel 8-tól rendelő órát tart, szükség esetén bármikor rendelkezésre áll. Felvéteti, kezeli és elbocsátja a fekvő betegeket. Tagja az igazgatóságnak, ahol egészségügyi kérdésekben szavazati joggal bír. Tanév végén jelentést tesz az igazgatóságnak. E szabályzattal egyszerre lép érvénybe, hogy az iskolaorvost az igazgatóság javaslatára háromévenként az egyházi főhatóság nevezi ki. A kórház megnyitásától az iskolaorvos Gálffy Endre (1832-1910) honvéd törzsorvos volt.89 Őt szükség esetén id. Gyergyai Árpád (1845-1881) és Bartók István (1845-1889) helyettesítette, mindketten tanítottak is a kollégiumban. Gálffy 1886-ban lemondott, így hirtelen haláláig Bartók István töltötte be az iskolaorvosi tisztséget.90 Ő 429 darab értékes műszerét és 1589 kötet könyvét a kollégiumra hagyta. Utóda Veress Lajos (18507-1908) városi alorvos, utóbb tiszti orvos lett. 1877-ben Kolozsvárt szerzett diplomát, majd egészségtantanári képesítést is. Rendszeresen tartotta egészségtanóráit a teológián és a gimnáziumban. A VII. gimnazistáknak Fodor József Egészségtan könyve alapján adta elő a táplálkozással, lakással, foglalkozással, a test ápolásával, fertőző betegségekkel és véletlen veszedelmekkel kapcsolatos ismereteket. Az ő idejében kezdődtek az őszi, tanév eleji egészségügyi vizsgálatok. 1891-től a szembetegeket (trachoma) szeptemberben és februárban is kiszűrik. 1900-tól a városi főorvos, dr. Scheitz Vilmos is részt vesz a szemvizsgálatokon. 1901-től az orvos az őszi szemlén az általános egészségi állapotot is vizsgálja. Az új épület rendelőjében sűrűn jelentkeznek nála a diákok. Van tanév, hogy száznál több megvizsgált, kezelt betegről szól a jelentés. Ugyancsak az ő idejében, a XX. század első éveiben kezdődik a bennlakó tanulók rendszeres oltása és újraoltása. Veress súlyos betegsége miatt már 1906-ban kénytelen lemondani iskolai állásáról. Ő volt a leghosszabb ideig, 18 éven át a kollégium or89 G. J. [Géléi József): Dr. Oálffy Endre. Unitárius Közlöny, XXIII. évf. 1910.99-102. 90 Boros Gylörgy): Dr. Bartók István (Arcképpel). Unitárius Közlöny, II. évf. 1889.202-205.
