Gál Kelemen - Benczédi Gergely - Gaal György: Fejezetek a Kolozsvári Unitárius Kollégium történetéből. A kollégium alapításának 450. évfordulójára (Kolozsvár, 2007)
Gaál György: Az Unitárius Kollégium a XX. században - II. Főgimnázium
234 AZ UNITÁRIUS KOLLÉGIUM A XX. SZÁZADBAN (GAAL GYÖRGY) , . Egészség, sport, kirándulás,-11 ÜNNEPLÉS A tanulók egészségi állapotára az iskolaorvos ügyelt. Ö vizsgálta meg a betegként jelentkezőket, s döntött betegszobába vagy az iskolai kórházba utalásukról. Járványok esetén pedig a városi tisztiorvossal együtt intézkedett. Nem egyszer napokra, sőt hetekre is felfüggesztették a tanítást. A vörheny (skarlát), kanyaró, diftéria, mumpsz járványok két-háromévenként visszatérnek. Van eset, hogy a város összes iskoláját egyszerre bezáratják. 1919-ben a spanyolnáthát a kollégiumban 56-on kapják meg. 1922/23-ban 90-en betegednek meg influenzában. A tuberkulózis is állandóan jelen van, de az ebben szenvedőket rendszerint hazaküldik megerősödni, vagy éppen meghalni. Az 1940-es években február folyamán tuberkulózis-hetet rendeznek, amikor minden iskolában szakorvos tart előadást a betegségről. Az évi beszámolókban egy-két halálesetről, néha egy-egy öngyilkosságról olvashatunk. Az iskolaorvos az egészségtanórákon kívül is néha előadást tart: így 1906/7-ben egy nem részletezett eltévelyedéses eset kapcsán a Vili. osztályosokat felvilágosítja a nemi életről és betegségekről. (A kollégiumi kórház-fejezetben még bővebben szólunk az egészségügyi kérdésekről.) Az egészség megőrzésével szorosan összefügg a rendszeres testmozgás, a sport. Az új kollégiumépület hátrányául éppen azt rótták fel, hogy nincs megfelelő udvara a sportoláshoz, az aránylag kis, körbezárt udvaron nincs elég légmozgás. Akkor ennek ellensúlyozására az intézetnek volt egy kertje, amit csak Kismezőként emlegettek. Az Erzsébet (ma Emil Racovitá) út felső végének jobb oldalán, a szőlők között a Kismezői temetőig terjedő 114-ed holdas telek volt. Már 1696-tól az ifjúság játszótérnek használta. A XIX. század folyamán rendszerint bérbe adták, aztán a század végén bekerítették, kapuval látták el, részben be is fásították. A diákok újra használatba vehették a kertet. A tornatanár vezetésével négy csoportra osztva délutánonként 2-2 órát tölthettek ott, ezek voltak a játékdélutánok. Idővel árnyékszéket is építettek és néhány tornaszert állítottak be. Az első világháború alatt az elegyengetett részbe burgonyát és babot ültettek, mely a konviktus ellátására szolgált. Egy sarokba a teológusok méhészetet állítottak be. 1920-ban feles mívelésre adták ki, s állandóan bajlódtak a kerítéssel, mert azt minduntalan kitörték. Aztán a román agrárreform-törvény megpecsételte a sorsát. Hogy ne sajátíthassák ki, az egyház inkább felparcellázta, s házhelyekként áruba bocsátotta - mint írja szép megemlékezés kíséretében Gál Kelemen az 1924-25-ös Értesítőben (33.1.). A század elejének nagy sportújdonsága volt a futball. Az Unitárius Kollégiumban létesült a város talán első futballcsapata, mely vasárnap délutánonként a Pata utca végén fekvő Bivalyréten mérkőzött eleinte összeverődött csapatok-
