Gál Kelemen - Benczédi Gergely - Gaal György: Fejezetek a Kolozsvári Unitárius Kollégium történetéből. A kollégium alapításának 450. évfordulójára (Kolozsvár, 2007)
Gaál György: Az Unitárius Kollégium a XX. században - II. Főgimnázium
FEJEZETEK A KOLOZSVÁRI UNITÁRIUS KO L L ÉCI UM TÖRTÉ N ÉTÉ BŐ L 205 Az 1910-es évek közepéig a „végzett tananyagot” is feltüntetik az értesítők osztályonként és tantárgyanként. Ennek nincs sok értelme, mert a kiválasztott tankönyv anyagát ismertetik itt fejezetenként. Legfeljebb a könyv nélkülire feladott versek, a kijelölt házi olvasmányok jegyzéke lehet érdekes, valamint az írásbeli dolgozatok száma. Ének-zenénél felsorolják a megtanult műveket. 7 TANÁROK, ' SZEMÉLYZET A KÖZEL félszázad alatt több mint száz tanár oktatott a főgimnáziumban. Ezek a legkülönbözőbb besorolást kapták: lehettek megválasztott rendes tanárok (csak az unitáriusok), ideiglenes rendes, helyettes, óraadó, pót-, segéd-, szaktanárok, vallástanárok, hitoktatók, köztanítók. Korszakonként változtak a besorolások. A rendes tanárt a Főtanács választotta, a többieket az igazgatóság javaslatára rendszerint az EKT alkalmazta egy-egy tanévre. Az ideiglenes rendes azt jelentette, hogy az illető nem unitárius. A helyettes már elvégezte az egyetemet, esetleg doktorátusa is volt, de még nem szerezte meg a tanári diplomát, néhány esetben az egyház nem akarta véglegesen betölteni a tanszéket. Az óraadó átmenetileg, valaki helyén, általában nem teljes normával tanított. A pót- és segédtanárok teológusok, egyetemi hallgatók voltak, a köztanítók is a múlt emlékeként még korszakunk elején pár évig az alsóbb osztályokban vallást tanítottak minden végzettség nélkül. A rendes vagy helyettesi besorolásnál a fizetés szintén különbözött. Maguk a rendes tanárok is az iskolában töltött szolgálati idejük alapján több fizetési kategóriába sorolódtak. 1901 januárjától végre az unitárius tanárok is az állami főgimnáziumok oktatóival egyenlő fizetésben részesültek (az államsegélynek köszönhetően). Ez így alakult: két tanár 3600, kettő 3200, kettő 2800, kettő 2600, a többi 2400 koronát kapott. A továbbiakban tanszékenként, tanszék-csoportonként tekintjük át a tanári kart, s főleg azokról szólunk, akik évtizedekig meghatározó személyiségek voltak, az egy-két évig helyettesítőket éppen csak említeni tudjuk. Több tanár is átkerült a teológiára, róluk ott már szóltunk, a század elején oktatók néhánya Gál Kelemen iskolatörténetében is méltatást kapott. A tanárok rendszerint több szakkal is rendelkeztek, de valamelyik tárgy természetszerűleg nagyobb súllyal szerepelt munkásságukban. A XX. század elején még igen fontos volt a klasszika-filológia tanszék. A latin, a görög és a görögpótló órák száma 82-t tett ki, ami négy és fél tanszéknek felelne meg, ha nem volna a görögpótlóban rajz is. Bár a latint és a görögpótlót akármelyik humán szakos - szükség esetén - előadta. E tanszék alapembere ekkoriban UlárPál (1838-1903) volt: kegyesrendi szerzetes-áldozópapként került a
