Gál Kelemen - Benczédi Gergely - Gaal György: Fejezetek a Kolozsvári Unitárius Kollégium történetéből. A kollégium alapításának 450. évfordulójára (Kolozsvár, 2007)

Gaál György: Az Unitárius Kollégium a XX. században - II. Főgimnázium

AZ UNITÁRIUS KOLLÉGIUM A XX. SZÁZADBAN (GAAL GYÖRGY)

1 88

, ÉPÜLET,

3 KARBANTARTÁS

A megnyitáskor, 1 901-BEN az épület tulajdonosa a Magyarországi Unitárius Egyház volt, s ennek több intézménye is működött benne.34 Az egyházi központ, tanácsterme, hivatalai az első emelet délnyugati sarkát foglalták el. Az Unitárius Kollégiumé volt a többi rész, de ezen belül a Papnevelő Intézet önálló egységet képezett a dékán irányítása alatt. Ők az első emelet nyugati szárnyát és az északi szárny egy részét használták. Az Elemi Iskola a földszint északi szárnyában két tanteremmel bírt. A többi helyiség a főgimnáziumé volt. Az igazgatói lakás, a hátsó két tanári lakás és az alagsori szolgálati lakások is. A hatalmas, mintegy 130 helyiséges épület fenntartása eleve nagyon költségesnek ígérkezett, s már megnyitásakor kétségek merültek fel, miből fizessék díjait, ki legyen a tényleges gondviselője. így 1901-ben meghatározták, hogy a közös költségekből hogyan részesüljenek: 35 %-ot a főgimnázium, 12 %-ot a konviktus (illetve bérlője), 29 %-ot az internátus, 24 %-ot az egyházi központ fizessen. Átmeneti bizonytalanság után 1903. augusztus 2-án az EKT határozatban szögezi le, hogy „a kollégium épületének, ingó és ingatlan részeinek felügyelője és gondozója a kollégium igazgatója". Ezt akkor könnyű szívvel mondhatták ki, mert az intézet élén Gál Kelemen állott, aki már az építkezéstől fogva nyomon követte a helyiségek elosztását, befejezését, berendezését, s az épület minden sarkát ismerte, szemmel tartotta. Gál Kelemen negyedszázados igazgatósága (1900-1925) a kollégiumnak mint intézménynek a fénykora, különösen az első világháborúig az épületet is sikerült tökéletes épségben megőrizni.

1904/5-ben, hogy a falat védjék, a legforgalmasabb folyosók és termek falait 30 cm magasságig fával burkolják.

Az épület két gyenge pontja már 1905/1906-ban kitűnik. Egyik a bádogfedél. Itt-ott beázik. 1913/1914 folyamán az egész fedelet kicserélik. A másik gond a fűtéssel adódik. A kazánok fafűtése nagyon nehézkes, szeretnének áttérni az olcsóbb szénre, de a levegőszennyezés miatt nem kapnak rá engedélyt. Egyes helyiségekben a csőhálózat nem biztosít elég meleget. Ezekbe külön csempekályhákat állítanak fel.

Kolozsvárt már 1906-ban megkezdődik a villanyvilágítás, de a gázgyárral kötött szerződés és a már meglévő csőhálózat miatt az áttérés csak fokozatosan történhet. 1908-ban a fizikumba vezetik be az áramot, ami lehetővé teszi diapozitívek vetítését, 1912/1913-tól filmvetítőgépe is van az iskolának. Bevezetik az ára-34 Vö. A százéves kollégium. 31—36.