Gál Kelemen - Benczédi Gergely - Gaal György: Fejezetek a Kolozsvári Unitárius Kollégium történetéből. A kollégium alapításának 450. évfordulójára (Kolozsvár, 2007)
Gaál György: Az Unitárius Kollégium a XX. században - I. Unitárius Teológiai Akadémia
8 AZ UNITÁRIUS KOLLÉGIUM A XX. SZÁZADBAN (GAAL GYÖRGY) Az önképzés szintén jelentős szerepet játszott a teológiai hallgatók életében. A reformkorban még a nemzeti művelődést szolgáló kollégiumi önképzés idővel a tanterv részévé, heti kötelező tevékenységgé vált. A teológusok 1859 novemberétől kezdtek külön szerveződni, 27 taggal egy Teológus Könyvtár-Egyletet létesítettek. Ennek lett kéziratos közlönye az 1860. november 15-én megindított Egyházi Lap. 1864 szeptemberétől felveszik a Teológiai Önképző Egylet elnevezést, de csak 1865-től indul be a tulajdonképpeni önképző tevékenység. Ez az egylet azonban 1896-ig csak amolyan alegysége a kollégiumi-gimnáziumi körnek. 1896-ban az önállósuló Papnevelde diákjai körüket is teljesen külön választották: saját védnök tanárral, diákelnökkel. Első védnöke maga a dékán, Boros György, ő 1915-ben adja át e tisztséget Győrfi Istvánnak, majd így váltakoznak a védnökök: Győrfi 1919-ig, Csíki Gábor 1919-1920, Csifó Salamon 1920-1921, Kiss Elek 1921-1924, Varga Béla 1924-1925, Boros György 1925-1928, Varga Béla 1928-1936, Szent-lványi Sándor 1936-1938, Gálfi Lőrinc 1938-1939, Abrudbányai (Fikker) János 1939-1940, Símén Dániel 1940-1947, Erdő János 1947-1948. Láthatóan Boros György mellett még Varga Béla és Símén Dániel töltötte be hoszszasabban e tisztséget. A köri munkásság azonban elsősorban az átlag 22 fős diákságtól függött. Mikor akadtak tehetséges tagok, akkor fellendült a tevékenység. Az értesítők évről évre közlik - néha lerövidítve - a kör diákelnökének jelentését, ez többnyire tartalmazza a tisztségviselők névsorát, a tartott rendes és díszgyűlések számát, a diáklap helyzetét, a rendkívüli események leírását. A tisztségek a következők voltak: elnök, alelnök, ellenőr, pénztáros, könyvtáros, főszerkesztő, laptárnok, jegyző. Minthogy félévenként választották a tisztségviselőket, rendszerint a felsőbb évfolyamok minden tagja szerephez jutott. A szorgalmi időben hetente tartották a gyűléseket, így azok száma 29 és 10 között mozog, háborús években nagyon lecsökken a munkakedv. A díszgyűlések rendszerint a nagy ünnepekhez, kerek évfordulókhoz kötődnek. így október 6., március 15. mellett a november közepére eső Dávid Ferenc-évforduló évente visszatérő ünnepi alkalom. De megemlékeznek a nagy írók, politikusok, reformátorok haláláról, kerek évfordulójáról. Korszakunk elején arról kapunk hírt, hogy az 1900/1901-es tanév diákelnöke, Barabás István megírta és kiadta a kör történetét.26 Ugyancsak ekkor az amerikai útjáról hazatérő Boros György magával hozza a meadville-i teológus diákok üdvözlő levelét, mely válasza kolozsváriak üzenetére. Az amerikaiak megállapítják:„Az idő szelleme unitárius!" Nagyobb eseménynek számítanak a tanulmányi, missziói kirándulások, melyekre többnyire valamelyik tanár is elkíséri az ifjúságot. Az illető helyen részt vesznek a vasárnapi istentiszteleten, délután műsort adnak (szavalat, zene- és énekszámok), este pedig együtt mulatnak a falu ifjúságával. 1903 májusában Tor-26 A kolozsvári Unitárius Papnevelő Intézet önképzőkörének története a XIX. században. Kiadja az önképzőkör. Kolozsvár, 1901. [A borítón 1902 szerepel.] 221.
