Gál Kelemen - Benczédi Gergely - Gaal György: Fejezetek a Kolozsvári Unitárius Kollégium történetéből. A kollégium alapításának 450. évfordulójára (Kolozsvár, 2007)

Gaál György: Az Unitárius Kollégium a XX. században - I. Unitárius Teológiai Akadémia

FEJEZETEK A KOLOZSVÁRI UNITÁRIUS KO L L É 0 I UM TÖ RT É N ÉTÉ B Ő L

173

1 hét szüreti vakáció, 3 hét karácsonyi, 2 hét húsvéti, 1 hét pünkösdi szünidő. Ezeken kívül szabadnap október 6., március 15., február 24-25. (farsang). A román hatóságok nem kényszerítették a teológiára az állami ünnepek betartását. Viszont többször rendeltek el járvány vagy nagy hideg miatt kényszervakációt. Az ünnepélyes tanévnyitás és -zárás eleinte a díszteremben történt, az 1940-es években már a templomban. A tanévnyitón a dékán vagy valamelyik tanár értekezést olvasott fel, a püspök buzdító beszédet intézett a fiatalokhoz, az ifjúság képviselője is szót kapott a szokásos egyházi szertartás mellett. A tanév végén a dékán olvasott fel beszámolót, a távozó hallgatók képviselője búcsúzott, az igazgatóság részéről rendszerint a felügyelő gondnok beszélt, a püspök áldást osztott. Az utolsó tanévzárón, 1948 júniusában e szavakat intézte Kovács Lajos dékán a búcsúzó hallgatókhoz:„A kulturális tevékenykedés mezejéről lassanként mind nagyobb mértékben kiszorul az egyház és a lelkész. Van azonban ennek egy nagy előnye is. Végezheti a hivatása szerinti igazi, Istennek tetsző munkát, mert a lelki élet ápolása, az istenhit terjesztése, a jézusi erkölcstan prédikálása, a lelkileg elesettek felemelése a lelkész igazi munkaköre és feladata."

A három sátoros ünnepen szinte valamennyi teológus legációba ment, a dékán rendelte ki őket. 1934/35-ben vezette be Boros püspök a hallgatók kikérdezését tapasztalataikról. Szintén még teológiai tanárként Boros kezdeményezte 1880-ban a vasárnapi iskola tartását vasárnap délelőtt: a teológusok a vallástanár irányításával az alsó gimnáziumi osztályok tanulóit oktatják ilyenkor. Ez egyben tanítási gyakorlat. Vasárnaponként a hallgatók prédikálnak a Monostoron bérelt imaházban, az 1940-es években pedig az írisz- és Bulgária-telepi imaházakban. Az 1939/40-es tanévben indul a tavasszal sorra kerülő hiterősítő napok tartása. Ezeket a gimnáziumi diákokkal együtt rendezik, s a teológiai tanárok is előadásokkal szerepelnek műsorukon.

A hallgatók életének meghatározó eseményei a vizsgák. A teológia az akkori egyetemi rendszernek megfelelően előírta, hogy a diákok minden tárgyból félév végén kollokváljanak. Ez egy könnyebb szóbeli vizsga volt. II. évvégén tettek alapvizsgát, ez már a vizsgabizottság előtt folyt: hat tárgyból (ó- és újszövetségi Biblia-bevezetés, ó- és újszövetségi Biblia-teológia, ószövetségi Biblia-magyarázat, egyetemes keresztény egyháztörténelem, szónoklattan, angol nyelv) kellett szóbeli vizsgán megfelelni. Szakvizsgát a IV. évet végzett hallgatók tehettek, ezt néha lelkészképesítőnek is nevezik. Ez írásbeliből és szóbeliből állott. Az írásbeli két házi és egy zárthelyi dolgozatot jelentett. A házi dolgozatok témáját a tanárok javaslatára az igazgatóság jelöli ki diákonként. Ezeket a munkákat a 7. félév végén kell leadni. Akinél elfogadják a dolgozatot, az február első napjaiban megírhatja a zárthelyit, mely egy egyházi beszéd, s a szónoklattan tanára felügyeletével 5 óra alatt kell elkészíteni. Ezeket követően a 8. félév végén kerül sor a szóbelire kilenc tantárgyból (hittan, erkölcstan, unitárius egyháztörténelem, unitárius egyház jog, újszövetségi Biblia-magyarázat, vallásbölcsészet, egyházszertartástan, lelki-