Gál Kelemen - Benczédi Gergely - Gaal György: Fejezetek a Kolozsvári Unitárius Kollégium történetéből. A kollégium alapításának 450. évfordulójára (Kolozsvár, 2007)
Gaál György: Az Unitárius Kollégium a XX. században - I. Unitárius Teológiai Akadémia
FEJEZETEK A KOLOZSVÁRI UNITÁRIUS KOLLÉGIUM TÖRTÉNETÉBŐL 1 65 (közgazdaságtant) ad elő a III. éveseknek heti 1 órában. Mikor ő háborúba vonul, Várady Aurél ügyvéd folytatja a jogi tárgyak előadását. 1920-tól Tóth György táblabíró, az egyházi jogügyi bizottság elnöke, aztán újra Várady a jogtanár. A tárgyat azonban nem folytatják, mert az új helyzetben a román jogot kellene oktatni. Az alkotmánytant úgyis románul tanulják a hallgatók. A másik visszatérő tárgy még a kertészet, mezőgazdaság, gyümölcstermelés, méhészet, ezek a falusi lelkészeknek igen hasznosak lehetnek. Rendszerint a tavaszi időszakban pár hetes kurzust hirdetnek e témakörök valamelyikében a Mezőgazdasági Akadémián, s a III—IV. éveseknek ajánlottak. 1915/16-ban külön méhészetet állítanak fel a kollégium kismezői kertjében, de két év múlva a háborús viszonyok közt a kaptárokat feltörik, az öt méhcsalád kipusztul. 1922 május-júniusában már az Erdélyi Méhész Egyesület szervez kurzust, a résztvevő 12 hallgatónak oklevelet is adnak. 1923/24-ben a Hangya szövetkezet vezetői tartanak előadást a fogyasztási szövetkezetekről, 1929/30-ban az Erdélyi Gazdasági Egyesület gyümölcsészeti tanfolyamot rendez. A továbbiakban Nagy Vilmos nyugalmazott körjegyző tart néhány alkalommal méhészeti, gyümölcsészeti és kertészeti kurzusokat. 1947/48-ban az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület tanfolyamait hallgatják a teológusok. Néhány, az előadóra szabott kurzus: paleográfia és diplomatika (Kelemen Lajos), irodalomtörténet (Borbély István), neveléstan és módszertan (Pálmai Lenke), falufejlesztéstan (Török Bálint). Az 1920-as években ezek a kurzusok a magyar egyetemen 1919-ig hallgatható előadásokat próbálták pótolni. Az 1930-as években az állami támogatás annyira csökkent, hogy nem maradt pénz az óradíjak fizetésére. Az Értesítők 1919-ig évről évre felsorolják a teológusoknak ajánlott egyetemi kurzusokat. Ezekből 10 órára kellett egy hallgatónak beiratkozni. Eleinte Schneller István pedagógiai és Böhm Károly bölcsészeti kurzusai az ajánlottak. Böhm 1911-ben bekövetkezett halála után Márki Sándor és Pauler Ákos, 1915-től a magántanár Varga Béla, valamint az 1917-ben kinevezett Bartók György előadásai szerepelnek a jegyzéken. 1919/20-ban - minthogy két unitárius professzor is távol van - az órák egy részét a Református Teológiai Fakultáson hallgatják a diákok (Kecskeméthy István ótestamentumi és Makkai Sándor bölcsészeti előadásait). A következő tanévben az alig egy évig működő Református Tanárképző Intézet néhány kollégiuma is bekerül a jegyzékbe (Bartók György, Varga Béla, Kelemen Lajos, Balogh Arthur, Kecskeméthy István, Borbély István előadásai). Az 1940-es években, mikor az egyetemmel újra életbe lép a szerződés, már csak általánosságban utalnak rá, hogy a hallgatók magyar történelmi, filozófiai, esztétikai, néprajzi, neveléstani és honvédelmi kurzusokból válogathatnak.
