Gál Kelemen - Benczédi Gergely - Gaal György: Fejezetek a Kolozsvári Unitárius Kollégium történetéből. A kollégium alapításának 450. évfordulójára (Kolozsvár, 2007)
Gaál György: Az Unitárius Kollégium a XX. században - I. Unitárius Teológiai Akadémia
AZ UNITÁRIUS KOLLÉGIUM A XX. SZÁZADBAN (GAAL GYÖRGY) 1 52 a kötelező melléktárgyak közt megjelenik a román nyelv, s nem kötelező tárgyként kerül felsorolásra a görög nyelv, héber nyelv és az összehasonlító vallástudomány. Lehetőség nyílik, hogy a teológiai tanárok vagy felkért előadók rendkívüli előadásokat hirdessenek, sőt nyilvános rendkívüli előadások is tarthatók. Az egyetemmel való kapcsolat teljesen kimarad. A „tanári testület rendes, rendkívüli, helyettes, magán és óraadó tanárokból áll". A rendes tanárokat megválasztják vagy meghívják a rendszeresített tanszékekre. A rendkívüli tanárok helyzete - minthogy nem rendszeresített tanszéket töltenének be - vitatottá vált. Kérdéses, hogy benne maradt-e a végleges szövegben. A többi tanár alkalmazását, felkérését az akadémia igazgatósága javasolja az EKT-nek. A továbbiakban az állások pályázati betöltésére és a tanárok jogaira, kötelességeire vonatkozó paragrafusok következnek. A rendes tanár szolgálati ideje 35 év, de 70 éves korának betöltése után felmenthető. A tervezet nem írja le, de többen javasolták, hogy a tanárok kötelességei közé vegyék fel a tudományos munka folytatását. A III. szakasz a rendtartásra vonatkozik. Rendkívüli hallgató lehet az, aki egyetemi hallgató, s csak egyes tantárgyak hallgatására kér engedélyt az igazgatóságtól. Ezek leckekönyvet kapnak, s kérésre az illető tanárnál kollokválhatnak is. Az internátus vonatkozásában újítás, hogy az egyetemi hallgatók ezután a teológia részére kijelölt helyiségekben kaphatnak szállást, s így a dékán fennhatósága alá tartoznak. A szobafelügyelőket ezután a családfő nevezi ki. A IV. szakasz a vizsgáló bizottság összetételéről és a vizsgákról intézkedik. Hét vizsgát sorol fel: énekvezér-képesítő, tanítóképesítő, lelkészi alapvizsgálat, lelkészképesítő, különbözeti, középiskolai vallástanári, teológiai tanári. Ezek közül a tanítóképesítői vizsga rövidesen lehetetlenné vált, mert az országos törvények csak a tanítóképzők végzettjei részére engedélyezték a diploma kiadását. A többi vizsgát évente, illetve jelentkezés esetén megtartották. Ezzel a szabályzattal lényegében egy kis„unitárius egyetemet"teremtett az egyház a kisebbségbe szorult, felső fokú anyanyelvi oktatástól megfosztott erdélyi magyarság részére. 1938/39-ben ismét új akadémiai szabályzat kidolgozásáról ad hírt az Értesítő, de ez a bécsi döntésig nem kerül a Főtanács elé. Ezt az addig hozott lényegesebb változtatások tették volna szükségessé: 1927 novemberében a Főtanács címzetes rendkívüli tanári titulust teremtett, s ezt rögtön meg is ítélték Borbély Istvánnak; az 1928-as Főtanácson a teológiai tanfolyam idejét négyről öt évre emelték azzal összefüggésben, hogy a középiskolai oktatást hétosztályosra csökkentették. Ezután I. év végén pályára való alkalmassági vizsgát, II. év végén alapvizsgát, IV. év után szakvizsgát, végül pedig lelkészképesítőt tesznek a hallgatók. Az 1928/29-es tanévtől lép életbe az V. „gyakorlati év". 1929-ben azt is kimondja a Főtanács, hogy a VII. osztályt végzettek felvehetők rendes hallgatónak, de csak a bakkalaureátusi (érettségi) vizsga letétele után lesznek alapvizsgára bocsáthatók.
