Gál Kelemen - Benczédi Gergely - Gaal György: Fejezetek a Kolozsvári Unitárius Kollégium történetéből. A kollégium alapításának 450. évfordulójára (Kolozsvár, 2007)
Gaál György: Az Unitárius Kollégium a XX. században - I. Unitárius Teológiai Akadémia
50 AZ UNITÁRIUS KOLLÉGIUM A XX. SZÁZADBAN (GAAL GYÖRGY) 4. bölcsészet, főképpen vallásbölcsészet; 5. jog és történelem; 6. gyakorlati teológia. A rendes tanárnak 8-12 órát kellene tanítani. Be lehetne vezetni a magántanárság intézményét, hogy így a tanárutánpótlás biztosítva legyen. Kellene még keleti nyelveket tanítani és szociológiát. S nemcsak a tanárok kinevezésénél legyen szempont a külföldi tanulmányozás, hanem módot kell nyújtani a tanárok szakmai tanulmányútjaira is. Az intézet neve legyen Unitárius Teológiai Akadémia. Az egyházköröktől kapott javaslatok alapján az EKT véleményes javaslatot terjesztett az 1909 augusztusában tartott Főtanács elé, mely a javaslatok többségét elfogadta. Az intézet nevét „Unitárius Teológiai Intézettre módosították. A tanszékek beosztását elfogadták, de 1909 szeptemberétől csak négyet töltöttek be: 1. rendszeres teológiai; 2. ószövetségi; 3. újszövetségi; 4. egyháztörténelmi és jogi. A gyakorlati tanszék tárgyait egyelőre a tanárok egymás közt felosztva kell hogy tanítsák. Ez a keret sem hosszú életű, 1915-ben az Egyházi Főtanács jóváhagyta „Az Unitárius Teológiai Akadémia szervezete és szabályai"című 131 paragrafusból álló dokumentumot. Ezzel már majdnem egyetemi szintre emelték az intézetet. Erre utal az akadémia megjelölés is. Az önálló füzetben közzétett szabályzatnak csak a fontosabb újításait vehetjük számba. Megállapítja a hat tanszékhez besorolt tantárgyakat: 1. rendszeres teológiai (keresztény hittan; keresztény erkölcstan, hitvallások történelme, szimbolika teológia, teológiai tudományok enciklopédiája); 2. ószövetségi (Biblia-bevezetés és kánontörténelem, Izrael történelme és bibliai régiségtan, ószövetségi bibliai teológia, héber nyelvtan, ószövetségi írásmagyarázat); 3. újszövetségi (Biblia-bevezetés és kánontörténelem, újszövetségi bibliai teológia, bibliai görög nyelv, újszövetségi írásmagyarázat, Jézus élete és tanításai); 4. történelmi és jogi (egyetemes keresztény egyháztörténelem, unitárius egyháztörténelem, egyetemes egyházjog, unitárius egyházjog); 5. gyakorlati teológiai (egyházi szónoklattan, lelkipásztori gondozás, egyházszertartástan, a vallástanítás története és módszere, szónoklati gyakorlatok, gyakorlati Bibliamagyarázat); 6. bölcsészeti és neveléstudományi (bölcsészettörténelem, logika, lélektan, neveléstudomány, vallástörténet és vallásbölcsészet, összehasonlító vallástan). Mindegyik tanárnak a felsorolt tárgyak valamelyikéből évente szemináriumot kell hirdetnie. A melléktárgyak: angol nyelv, német nyelv, francia nyelv, általános jogi ismeretek, magyar közjog, pénzügyi jog (adó- és illetékszabályok), nemzetgazdaságtan, társadalomtudomány, mezőgazdaságtan (méhészet, kertészet), egészségtan, testgyakorlat, egyházi ének és orgonázás. Ezeken kívül az I—II. évesek kötelesek az egyetemen is legalább heti 10-10 órát hallgatni a filozófiai és pedagógiai előadásokból. Az l-ll. éveseknek 19, a III—IV. éveseknek 43 tantárgy van kijelölve, s ezekhez járul még az egyetemi 4 tantárgy (bölcsészettörténelem, logika, lélektan, neveléstudomány). így a tantárgyak száma eléri a 66-ot. Természetesen nem minden tanévben hirdetik meg valamennyit. A melléktárgyakat óraadókra bízzák.
