Gál Kelemen - Benczédi Gergely - Gaal György: Fejezetek a Kolozsvári Unitárius Kollégium történetéből. A kollégium alapításának 450. évfordulójára (Kolozsvár, 2007)
Gál Kelemen: Az óvári iskola
recipere" [megkönnyebbülni gyakran visszahúzódnak], A dominikánusok zárdájának elfoglalása után ez az iskola más célra használtatott. Egyébiránt ez a kérdés nincs tisztázva, tovább vizsgálható. Mások szerint - úgymond - ez az adomány az óvári iskolára vonatkozik. Jakab Elek (Kolozsvár története II. 106.) szerint Kolozsvár városának 1734. jún. 23-án készült hivatalos leírásában, melyet a négy vallásból kinevezett férfiak készítettek, olvashatjuk: ez adományozás emléke nemcsak az óvári Domokosszerzeti templom déli ajtaja fölé falba helyezett kőlapra volt felvésve, hanem a tanácsházon is latinul és magyarul. De a betűk akkor már olvashatatlanok voltak. Kanyaró szerint a felirat szintén az óvári templom ajtaja fölött volt bevésve. Szentábrahámi egyháztörténelmében (471. 1.) elmondván János Zsigmond adományának történetét hozzáteszi: „Annak okáért a piaci templom cintermében a délfelől álló részében, a (várdára) vigyázó strázsa-házra néző, de most zárva álló kapu feliben egy kő tétetett vala a következendő reája metszett írással". És közli a feliratot előbb magyarul, azután latinul. Kanyaró felteszi a kérdést, hogy áll meg Heltai állítása mellett - mit Bonfini tanúságtétele is támogat - Handsáros felelete, s azt feleli, hogy Kolozsvárnak már a XIV. század első tizedében két iskolája volt: egyik a régibb, nagyobb és tekintélyesebb az Óvárban, másik az újabb a piacon, a Jakab-kápolna mellett a szegényebb nép gyermekei számára. Egyik sem volt klastrom-iskola, minthogy ilyen egyetlen szász városnak sem volt, hanem városi, a város jegyzőjének igazgatása alatt. Hogy milyen korú tanulók jártak iskolába, mutatja az, hogy énekkarukat az istentiszteleteken felhasználhatták. 1558 május havában a tanács rendeli, hogy naponként tartsanak istentiszteletet, mind a nagyobb templomban, mind a kápolnában, ahol a deákok (scholastici) tartoznak jelen lenni (Jakab Elek: Kolozsvár története II. 107). Ezt a kápolnát 1565/66-ban a város költségén megnagyobbították, s talán ekkor esett áldozatul a mellette fennállott iskolaépület. Dávid Ferenc püspöknek választatván, lektorát Basiliust állítják az iskola élére rektornak 1557 közepén, s a volt igazgatót és püspököt a lemondott Heltai helyébe plébánosnak választják. Basilius most már kettős intézetet igazgat. A tanulók a „régi iskolában" laktak, s csak előadásokra jártak át az eléggé még át nem alakított újabb épületbe. A nagyobb tanulókat itt oktatták a lektorok, a gyermekek pedig a másik iskolában tanultak. Közös csengettyűszóra kezdték s hagyták el a leckéket. Mellette több lektor működött. 1558 elején a város jegyzőkönyvében olvassuk, hogy Basilius István rektor Molnár Gergelyt bevezeti a konzisztóriumba. 1558 pünkösd szombatján Dávid Ferenc kérésére a tanács és a centumviratus [száztagú nagytanács] felhatalmazást ad, hogy Fodor Bálintot, a kolozsvári bíró fiát alkalmazzák lektornak, de előbb a plébános vizsgálja meg képességét. 5 ha kívüle még két vagy három egyén is találkoznék, ki a lektorságra alkalmas, alkal-FEJEZETEK A KOLOZSVÁRI UNITÁRIUS KOLLÉGIUM TÖRTÉNETÉBŐL
