Gál Kelemen - Benczédi Gergely - Gaal György: Fejezetek a Kolozsvári Unitárius Kollégium történetéből. A kollégium alapításának 450. évfordulójára (Kolozsvár, 2007)
Benczédi Gergely: A piaci és a belső Magyar utcai iskola
02 A PIACI ÉS A BELSŐ MAGYAR UTCAI ISKOLA (BENCZÉDI GERGELY) francia forradalom felszegzett kalapja (Mitrovszky), ezt pedig 1820-ban a fekete magyar kalap szorította ki. Az ifjúság 1837-ben 57. főtanácsi szám alatt folyamodott, hogy magyar helyett „gatya''-nadrágot viselhessen, de nem nyerte meg. 1848-ban alig érkezett Kolozsvárra Pestről a március 15-iki események híre, a mi diákjaink is forrongásba jöttek. A kétfejű sasok és sok más mellett valami külön vívmányra is áhítoztak. Hirtelen nem találván egyebet, március 26-án éppen konzisztóriumi ülés alatt egetverő „szabadság" kiáltásokkal a tanácsterem ablakai elé gyűltek és „roham-kérvényt" nyújtottak be, melyben az egyenruha - tehát a magyar öltözet - rögtöni eltörlését követelték. Követelésök teljesíttetett. Az 50-es években aztán szívesen fölvették volna, de az abszolút kormány csak a „magyarka" viselését nézte el. Akik nem szándékoztak egyházi szolgálatra lépni, azok a frekventálás alól mentesek voltak, s secundanusoknak neveztettek, és kivételes törvényeik voltak. A frekventálás sok módosuláson ment át, míg 1839-ben végleg eltöröltetett. Ugyanekkor törölték el a secundanusok külön törvényeit is. A tógatusok és secundanusok után következtek az ún. neutralisták. így nevezték a poétákat és orátorokat; végre csak az utóbbiakat és azon felső osztálybelieket, kikszegénységök miatt nem szerezhettek egyenruhát. Az alsó osztályokban is egy testületet képeztek a mendicansok. Szegénysorsú gyermekek voltak ezek, akik a lakó- és tantermekben mindennemű szolgálatot teljesítettek. Az óvárbeli és piac-sori iskola korában a tehetősb polgároknál a főzetés sorrendjét bejelentették, az ebédet másnap a diákoknak felhordották, s a négy asztalhoz beosztott diákoknak felszolgálták. A Magyar utcai iskolában a segélyezés ezen neme már megritkult, de a polgárok esténkénti megkeresése - kántálás - élelmi cikkekért 1810-ig fennállott. Különben a mendicansok is alkotmányos életet éltek annyiban, hogy sokáig maguk választották elnöküket, a decuriót. Később az iskolafőnök szolgája volt e méltóság viselője. A tehetősebb diákok külön szolgát is tartottak. A piaci iskolában tizenöt lakószobában voltak a tanulók elhelyezve 1718- ban, a Magyar utcaiban szintén 15-18-ban. Az egyes szobákban egy idősebb diák mint szobafőnök - hospes - tartotta fenn a rendet és fegyelmet. Minden szobában a lakók gondoskodtak házi szükségleteikről, fűtésről, világításról, takarításról stb. A bennlakó diákok reggeli Vi 6 órakor és sokáig estve is 7 órakor könyörgésre gyűltek össze, hol Biblia-olvasással, imával és énekléssel nyitották és zárták a napot. Emellett hetenként kétszer szónoklati gyakorlatot tartottak, hol kinekkinek a saját munkáját kellett előadnia. Fegyelemtartás tekintetében a gyermekek az iskolafőnök és osztálytanárok alá voltak rendelve. A diákokra mindennemű mulasztásért, hibáért, törvényelleni vétségért pénzbüntetés volt szabva, melynek fokát a pénzbeli javadalmak felosz-
