A kolozsvári unitárius új kollégium megnyitó ünnepélye 1901. évi szeptember hó 22-én (Kolozsvár, 1901)

36

közös adománya legyen, gyűjtést rendeztünk a zászló érdekében. Büszkén, hálásan és örömmel mondhatom, hogy felhívó szózatunk mindenütt élénk visszhangra talált; a gazdag fényes palotájában, a falusi lelkész egyszerű, virágos kerttől körülvett, békés hajlékában, a földművelő szerény kis lakában egyaránt szivesen áldoztak a lobogóra. így tette hitbeli testvéreink buzgó áldozatkészsége lehetővé tervünk megvalósítását. Tervünk ugyanis az volt, hogy ne csak ragyogó, ámde múlandó, mélyebb erkölcsi értékkel nem biró emléket adjunk, de olyat, mely a messze jövőbe kiható, kulturhistoriai becsesei birjon, mely tanítsa, oktassa az ifjúságot, mely a jelenben hirdesse, a jövőben megőrizze a kollégium symbolumait! Ezért választottuk zászlónk alapjáúl a kék és vörös színt, mely színek egyúttal városunk színei is s melyeket már a tizenhatodik században joggal és büszkén mondott magáéinak az unitárius kollégium, mert unitárius volt akkor egész Kolozsvár. Azt a dicső korszakot akartuk ezzel jelképezni, azt a korszakot; melynek említésére büszkén dobog fel minden unitárius ember szive! Még egy másik szent ereklyéje is van iskolánknak, melyet eddig még talán kevesen ismertek s ép ezért vettük fel zászlónkra a főbb motívumok közé. Ez a kollégium czimere, az összes jelvényeivel körülvett Pallas Athene vagy Minerva, a tudomány és bölcseség istenasszonya, a classicus népek legtiszteltebb istennője, a ki rettenthetetlen a harezban s a Medusa fejjel paizsában s lándzsával kezében áll az ellen elé; de ki békeidejében a tudomány és művészet kedvelője, jobb kezével a földgömbre támaszkodik, lábánál lantja hever, mig balján ott van kedvencz madara, a bagoly, mely a sötétségben kutat, keres, fürkész. De nem folytatom tovább a magyarázatot, hadd beszéljen a zászló maga.

A leányok működése befejezéséhez közeledik, midőn arra kérem dr. Gál Kelemen, igazgató-tanár urat, mint a kollégium ifjúságának megszemélyesítőjét, fogadja el a magyar unitárius leányok szerény ajándékát oly igaz szívvel, mint a milyennel azt mi adjuk. Legyen ez a mai napnak sok, számtalan évre kiható emléke, fennen hirdetve az iskola jelszavát: Musis et virtutibus, buzdítva rendíthetetlen hitre, mely hegyeket mozdít, tanítva tudományra, mely az élet kútfeje. Legyenek azok, kik e zászló