A kolozsvári unitárius új kollégium megnyitó ünnepélye 1901. évi szeptember hó 22-én (Kolozsvár, 1901)
28 -A keresztény vallás szerint az összes emberi törekvések az ember jövő üdvére vonatkoznak az isteni erő támogatásával. A modern szellem az élet rendeltetését és végczélját az általános művelődés emelésében keresi, a saját erejével, a vallásos hit és remény kizárásával. Ebben találjuk - korunk egyik nagy gondolkodójával egyetértve a különbséget a vallás és a modern korszellem között, a mely ellentétté csak akkor fajúi, ha a vallás motivumai teljesen elveszítik mértékadó erejüket; ha a modern szellem a vallást teljesen figyelmen kivűl hagyja, elnyomja s vallási tekintetektől függetlenül akarja megalapítani a földi boldogság országát. A modern embernek nincs ideje nyugalomra, magábaszállásra. A harcz a létért letöri szelleme szárnyait. A természettudomány nem ad helyet a nagy mindenségben istennek. Gépies rendet és törvényszerűséget lát mindenben. A fárasztó munka a kenyérért géppé teszi őt is. Marad-e ideje arra, hogy a minden dolgok eredetéről és forrásáról elmélkedjék? íme itt kínálkozik vezetőül a modern élet jelenségei között eszményünk, a mely a nevelés nemes munkáját a helyes irányba lesz hívatva vezetni. Egyházunk történelméből tudjuk, hogy mily megható ragaszkodással voltak hitelődeink vallásunkhoz. Az a szorgos gondoskodás, melylyel iskolákat állítottak, azokat megtartani, fejleszteni törekedtek, lehetetlen, hogy ne keltse fel bennünk azt a tudatot, hogy az iskola drága, féltett kincse az egyháznak s nagy érdekek őrizője és ápolója. Nekünk hű sáfárkodóknak kell lennünk e nagy szellemi érdekek körül. Nekünk egy perezre sem szabad felednünk, hogy az összes unitáriusság érdeklődő figyelme, féltő gondja kiséri1 ez egyetlen főiskolánk életét. Nem szabad felednünk, hogy nem a tiszta ismeret megszerzése az egyedüli czél; a felvilágosúlt értelem, a vallásos, nemesen érző szív és a jóra, nemesre, igazra hajló akarat együtt teszik az egész embert. Ez összes dispositiokat kell fejlesztenünk úgy, hogy a vallásosság érzelme vezető és irányító szerephez jusson. Mert meg vagyunk győződve, „hogy a modern kulturális élet minden jelensége és alakulata, a mennyiben az emberiség valódi haladását jelentik vagy hozzávezetnek, nem állanak ellentétben az igazi vallás szellemével, a mely minden valódi haladást, az