Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 2. (Kolozsvár, 1935)
VI. rész: A kollégium szervezete, oktatás, önképzés, felszerelés
71 harangozások és prédikálások és némely megholt emberek nevekről neveztetett napokon való prédikálások és inneplések és néminemű ünnepeken való babonáskodások perfectualiter minden eklézsiánkból tolláltassanak sub gravi animadversione. Templomban bofránkozást szerző képek béfejéríttessenek.“ 1707-ben szept. 22-én (Fase. IV. 44.) Kmita János a cetusnak egy „positiva, vulgo organum“-ot (ma pozítivorgonának mondják) adományoz, amely a mai orgonáknak primitív őse. De adataink nincsenek arról, hogy mire, mi célból használták. Ez a helyzet változatlanul a század végéig. Lázár püspök az 1805. évi Főtanácsban (42. jk. p.) jelenti, hogy némely eklézsiáink templomaikban orgonát akarnak készíttetni, melyet pro notitia kíván ezen konzisztóriumnak feladni. A Főtanács egyszerűen tudomásul veszi a jelentést. De utódja, Körmöczi, az 1814. évi téli Főtanácsnak már azt jelenti, hogy némely eklézsiában az a „rossz szokás kezdődött, hogy az eklézsia jövedelméből orgonát csináltatnak s így a szükségesebbekre sem elegendő eklézsiái jövedelmek „szükség felett valókra“ fordíttatnak az eklézsiák nagy megterhelésével“. A határozat ez: „Közönséges normául megállapíttatik. hogy orgonát az eklézsia rendes jövedelméből építeni szabad nem lészen az eklézsiák terheltetése elkerülhetése tekintetéből. Azonban privatusok magok költségére, vagy az eklézsia rendszerint való jövedelmei kisebbítésén kívül az e végre szolgáló fundusnak előre a consistoriumhoz leendő feljelentése mellett az orgona conservatioja és orgonista tartás aránt is előre gondoskodván, építhetnek.“ Két évvel később, 1816. évi szept. Főtanács (197. jk. p.) „nem akadályozza“, hogy Almás „az eklézsia rendes jövedelmein kívül más kútfejekből“ orgonát készíttessen. Az 1821. évi ürmösi zsinat megtiltja Árkosnak, hogy a hír nélkül készített orgonát az eklézsia pénztárából kifizessék; fizessék a készíttetők a magukéból, „teljességgel nem lévén szabad orgonát építeni a közkasszából". A Főhatóság tehát most már elvileg nem ellenzi, de orgonák építését nem sürgeti, sőt ahol lehet, mérséklőleg és akadályozóiig lép közbe. Ugyanaz az eset, mint a marosvásárhelyi urak előterjesztésénél a kóták tanulása dolgában elfoglalt álláspont, mint látni fogjuk. Az egyházi ének szerepének, jelentőségének elméletét Enyedi Györgynek egy beszédében olvassuk. Az ember éneklésekkel dicsérje az Urat: dicséretekkel, dúdolásokkal és lelki énekekkel; ne kényszerítéssel, hanem vidám szívvel, szeretetből dicsérjük az Istent. Azért nem jót cselekszenek, akik a templomokban való tisztességes éneklést kárhoztatják, mert ez eleitől fogva szokás volt az Isten hívei között. Dávid király bánatában és örömében dicséretekkel magasztalé az Urat. Nem
