Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 2. (Kolozsvár, 1935)
X. rész: Tanárok
567 s amiket akkor kitömhettek, »azokat ma a művelt emberiség a magáéinak kezdi vallani“. Ha Szász Domokos elve helyes, akkor egyetlen egyház sem reformálható. Hiszen ha valaki egyéni meggyőződése eltérő egyházáétól s neki abból ki kell lépni, ki reformáljon, vagy ki indítsa meg a reformot ? Ferencz József két évvel ezelőtt azt hirdette, hogy felekezeti iskolában felekezetieden vallást tanítani nem lehet. Ezt Szász Domokos neki most szemére veti. Mire Ferencz József azt feleli, hogy maga a tökéletesedés fogalma teszi szükségessé a változást, mint egyebekben, úgy vallásos kérdésekben is. S ne azon csodálkozzunk, hogy változunk, hanem inkább azon, hogy oly hosszú ideig kellett várni azt az időt, midőn vallásos meggyőződéséért többé nem ítélik el. Szász Domokos szerint utópia a felekezetek között uniót létrehozni akarni. Ferencz József sem akar egy konfessziót, hanem a Krisztus értelmében egy nagy egyházban való egyesítést, ahol egyik a másikra vitatkozás és meggyőzés által hat, miként a ref. egyház látatlanul is reformálja a katholikust s mindkettőre hat az unitárius egyház még szabadabb gondolkodásmódja. Végűi Szász Domokosnak arra a nézetére, hogy a belreformok egyedül illetékes eszközlője maga a felekezet, Ferencz József azt mondja : helyes, de ez nem terjed ki a hit és meggyőződés tárgyaira. „Országos törvényeket, valamint egyházi közigazgatási és fegyelmi szabályokat képviselet útján lehet hozni, de hitcikkeket jogosan nem: én e téren a képviseltetés elvét el nem ismerem. Hogy mennyi adót fizessek, mikor álljak sorozás alá, hány éves koromban házasodjam meg, ezt az államhatóság nekem megszabhatja; valamint egyházam is követelhet tőlem egyházi adót, meghatározhatja a papválasztás módját, figyelemmel kisérheti erkölcsi életem nyilvánulásait, stb., de hogy hány istent higyjek, miként imádkozzam, minő meggyőződéssel vegyem az úrvacsorát, ezt nekem semminemű zsinat meg nem rendelheti“. Ferencz József ezzel befejezte vitáját a Reform-egylet kérdésében, mely a hazai protestantizmus legkiválóbb képviselőit két táborra osztotta. Élesen váltak el egymástól az orthodoxok és liberálisok. Utóbbiak sorában nem hiányoztak a reformátusok sem. De a többség a javaslatot kiforgatta eredeti mivoltából. A lelkek talaja még nem volt kellően előkészítve a feltétel nélküli liberális koncepció befogadására. Az indítványozó egy egyetemes, szabadelvű, felekezeti korlátokon felülálló egyházi reform-egyletet akart, mely azonban az alakuló közgyűlés tárgyalásai során a különböző hitfelfogású hozzászólások eredményeképen Magyarországi protestáns egylet néven szereztetett meg. A közgyűlésen résztvett Ferencz József is. Ez egyháztörténelmi jelenséget magas szabadelvű álláspontról és táv
