Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 2. (Kolozsvár, 1935)
X. rész: Tanárok
557 aszón. Iskoláit a kolozsvári kollégium elemi iskolájában kezdette, Keresztúrt, majd 1844—45-ig Torockón folytatta. A szabadságharc miatt félbeszakadt tanulása, melyet csak 1850-ben folytatott megint Kolozsvárt. De már mint Vili. o. tanuló köztanítónak neveztetett ki a német nyelv tanítására. Ez időben csak 4 rendes tanár volt: Székely Mózes, Kriza, Mikó Lőrinc és Berde. A gimnázium öt alsó osztályában a jobb készültségű papnövendékek tanítottak; de ez időben oly kevesen voltak, hogy a gimnáziumba mentek le köztanítókért. Vele egy időben, mint osztálytársai Marosi a görögöt, Ferencz József a mennyiségtant tanították. 1855-ben érettségit tett s ugyanazon év szept. 5-én lelkésznek is felszenteltetett. Az abszolút kormány az Entwurf értelmében sürgette a tanárok számának szaporítását. A Főtanács tanári pályára 5 ifjút választott ki. Ezek: Pap Mózes, Nagy Lajos, Buzogány, Marosi és Ferencz József. De, hogy addig is, míg külföldi akadémiákról hazajöhetnek, valamely címen tanároknak legyenek tekinthetők, mind az ötnek felszentelését elhatározta. A két első tényleg végezte már a theológiát, de a három utolsó nem. Sőt Buzogány és Ferencz J. nem is akartak papok lenni. De Buzogányt K. Nagy Elek, Ferencz Józsefet Jakab Elek rábeszélték s így még azon a zsinaton fölszenteltettek, habár voltak többen, akik ezt az eljárást, mint törvényeinkbe ütközőt, kifogásolták. Mint felszentelt papokat, kivették az iskolai törvények alól, az igazgatóságnak és az E. K. Tanácsnak tagjaivá tétettek, a templomban a tanári székek jelöltettek ki számokra ülőhelyül. így lett Buzogány, mint érettségit tett tanuló egyenesen kolozsvári segédpap és köztanító Ferencz Józseffel együtt. 1857 nyarán Pap Mózes és Nagy Lajos külföldről hazajöttek. Ez évi Főtanács őket s Marosit, Buzogányt és Ferencz Józsefet megválasztotta tanárnak. Szept. 17-én együtt indulnak Göttingába. Két félévet töltöttek el együtt, Buzogány történelmi és neveléstani előadásokat hallgatott. Ferencz József és Marosi a harmadikra Berlinbe mentek, de Buzogány ott maradt. Különösen Waitzot hallgatta, kinek házánál is gyakran és szívesen fogadott vendég volt. 1859 tavaszán nagy utat tettek Hollandiában, Belgiumban és Franciaországban. Átmentek Londonba s résztvettek az angol unitárius társulat 1859. évi azon közgyűlésén, amely a 100 font sterling évi ösztöndíjat egy magyar unitárius ifjú részére megszavazta. Ferencz J. részben személyes jelenlétüknek tulajdonítja e határozathozatalt. Öt heti Londoni tartózkodás után haza indultak. 1859 szept.-ében megkezdette Buzogány a történelem tanítását. Ugyanezen évben könyvtárnok, 1862-ben a kolozsdobokai egyházkor jegyzője, majd az E. K. Tanács pénzügyi
