Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 2. (Kolozsvár, 1935)
X. rész: Tanárok
538 mografiai előadásait. De valószínűen már azelőtt is tanított, mert a szenior ápr. 4-i (Fase. IV. 365.) választása alkalmával clarissimusnak írják. 1724 jan. 25-én nősült, feleségűi vette Rázmán Krisztinát (Fase. IV. 313.). Meghalt 1735-ben, dec. 17-én (Fase. IV. 537.) temették. 58. Gejza János. A Gejzanovics-család őse a lengyel unitáriusoknak Lengyelországból való kiűzése után 1660-ban valószínűleg mint pap jött volt be- Egy G. Ádámot 1674 junius 10-én a dicsőszentmártoni zsinaton szenteltek kolozsvári lengyel pappá s Benczédi szerint ennek volt fia vagy testvére (?) János, 1692 óta bethleni unitárius pap. Innen Kolozsvárra vitték a lengyel eklézsia papjának s két évi szolgálat után 1710- ben meghalt. Ennek fiai: Sándor homoródalmási pap és János doktor és tanár. János (I.) 1713 jun. 8-án lett Kolozsváron szekundánus, 1714 nov. 10-én elbúcsúzott a szekundániától s tógás diák lett. 1720 jun. 10-től 1726 márc. 27-ig szenior és retorok tanítója, de tanított a diákoknak logikát, metafizikát és zsidót is s így nagy segítségére volt Szent-Ábraháminak, aki egyedül volt a kollégium tanára. 1726 márc. 27-én a kollégiumból kibúcsúzott. 1726 augusztusában indult külföldi akadémiákra a lengyel és magyar eklézsia közös költségén. 1729 dec. 5-én érkezett haza. 1730 márc. 26-án az eklézsia gyűlésében olvassák az unitárius főurak levelét, melyben kérik az eklézsiát, hogy G. Jánost Szent- Ábrahámi könnyítésére introdukálja lektorságra, fele fizetését vállalja el, másik felét a státus hordozza. Az eklézsia azt válaszolja, hogy a státus gondoskodjék az egész fizetésről, mert az eklézsia nem teheti, Különben valami hivatalra szándékszik alkalmazni. De addig ne iktassák be, míg meg nem határozzák, kitől mennyi fizetése lesz. Időközben megegyezhettek, mert 1730 dec. 17-én a státus részéről Kmita János, az eklézsia részéről Gyergyai Pál meghívják a lektorságra. Vállalkozik, de panaszol a papokra s a beiktatást új évre kéri halasztani. Rhédei Ádám betege miatt csak febr. közepén jöhetett haza. 1731 febr. 21-én a státus részéről ifj. Simon János, az eklézsia részéről Hunyadi Ferenc kérik, hogy „álljon hivatala mellé, melyre Ígérte magát cum omni demissione“. 1731 márc. 31-én introdukáltatik pertraktálván de Marte et arte, Marsot moraliter applicálván ad Studia (Fase. IV. 427.). „Munkás oratio volt, meg kell vallani“, jegyzi meg Gyergyai Pál, az eklézsia jegyzője. (Benczédi kézírati colligatumában). Nemcsak jeles tanár, hanem keresett orvos is volt. Meghalt 1734 május 12-én, mint a filozófia tanára nőtlenül és fiatalon. Uzoni (II 788.) azt írja róla, hogy közhit szerint a jezsuiták mérgezték meg. Kénosi Tősér János következő műveit említi: De summo cognitionis
