Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 2. (Kolozsvár, 1935)

X. rész: Tanárok

535 Dakkerstől collegium casualét (véletlen balesetekről) hallgat, amint a kollégiumi könyvtárban íevő vaskos, Studia c. kézirati jegyzeteiben olvasható. 1699 szept. 7-én Franekerában tanult. (Történelmi tár, 1886.800.1.) Ily című könyv címlapjára: Jacobi Rohauiti tractatus physicus etc. de arte mechanica Amstelo­­dami 1700, ez van írva: Sigismundus Pálfi Londini in Anglia 1701. Ebből látszik, hogy Angliában is volt s ezt a könyvet ott vette. 1702 jan. 14-én a nyilvános vizsgálatok befejezése után, „régi szokás szerint“ iktattatott be (Fase. III. 91—93.) lektornak. A főnök feljegyzése szerint olyan tisztelettel, „ut vix, imo ne vix quidem sperem in decursu centum annorum quem­quam Clarissimorum professorum ita fuisse introductum“. Be­iktató beszédje: De regimine vitae hominis. Mindenki megíté­lése szerint tudósán kidolgozva és szépen előadva. Hallgatói­nak száma több volt 300-náI. Tiszteletből 6 diák, mint Görög-, Német-, Francia-, Lengyelország, Latium és Székeíyország kikül­dötte, mindenik saját nyelvén és hazai ruházatban ünnepélye­sen üdvözölte. Székelyország humoros üdvözletét szó szerint be is írja a Fasciculusba.37 1707 jun. 26-án pappá szentelték s jun. 28-án generalis nótáriussá választották. Pálfi 1709 vége felé egy szervezeti törvényjavaslatot ké­szít, mely kimondja, hogy papok és tanárok évenként lemon­danak állásaikról s a konzisztórium intézkedik további állásukról. Ezt a javaslatot 1710 elején elfogadták. Az eklézsia közgyű­lése 1710 jan. 14-én megmarasztja Pálfit „belső papságra“. 1711 jun. 30-i gyűlés tárgyalja a plebánus és püspöknek, mint az eklézsia zsinati követeinek jelentését, mely szerint atyafi­­ságosan igen-igen kéri a zsinat, hogy „az mater eklézsia a scholában való tanítást jobb rendben tégye és t Pálfi uramat állítsa be az scholában az t. ecclesia“. 1715 febr. 10. gyűlésen Pálfi és Keresztúri iránt „olyan beszélgetés lön, hogy ha kö­zöttük lehetne fogyatkozás nélkül transpositio úgy, hogy Pálfi az scholában tanítson, Keresztúri pedig papi hivatalban, mely dolog végső decisioja halasztaték t. esperest úrnak idejövete­lére, akkoron jelen lévén t. kurátor urak patrónus uramékkal és az konzisztórium praesesével, úgy számvevő uramékkal, az mi jobb és hasznosabban leszen, legyen determinaüo“. Nem kaptam további adatot arra, hogy ez a transpositio meg­történt-e, vagy nem s ha igen, mikor. Benczédi úgy sejti, hogy nem. Erre enged következtetni az, hogy Ágh István 1765-ben bevégzett egyháztörténelme 1718-ból csak Kolozsvári Dimén Pált, Keresztúrit és Szent-Ábrahámit említi tanárokul. Pálfi 37 Kér. Magvető, 1897. 26. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom