Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 2. (Kolozsvár, 1935)
X. rész: Tanárok
535 Dakkerstől collegium casualét (véletlen balesetekről) hallgat, amint a kollégiumi könyvtárban íevő vaskos, Studia c. kézirati jegyzeteiben olvasható. 1699 szept. 7-én Franekerában tanult. (Történelmi tár, 1886.800.1.) Ily című könyv címlapjára: Jacobi Rohauiti tractatus physicus etc. de arte mechanica Amstelodami 1700, ez van írva: Sigismundus Pálfi Londini in Anglia 1701. Ebből látszik, hogy Angliában is volt s ezt a könyvet ott vette. 1702 jan. 14-én a nyilvános vizsgálatok befejezése után, „régi szokás szerint“ iktattatott be (Fase. III. 91—93.) lektornak. A főnök feljegyzése szerint olyan tisztelettel, „ut vix, imo ne vix quidem sperem in decursu centum annorum quemquam Clarissimorum professorum ita fuisse introductum“. Beiktató beszédje: De regimine vitae hominis. Mindenki megítélése szerint tudósán kidolgozva és szépen előadva. Hallgatóinak száma több volt 300-náI. Tiszteletből 6 diák, mint Görög-, Német-, Francia-, Lengyelország, Latium és Székeíyország kiküldötte, mindenik saját nyelvén és hazai ruházatban ünnepélyesen üdvözölte. Székelyország humoros üdvözletét szó szerint be is írja a Fasciculusba.37 1707 jun. 26-án pappá szentelték s jun. 28-án generalis nótáriussá választották. Pálfi 1709 vége felé egy szervezeti törvényjavaslatot készít, mely kimondja, hogy papok és tanárok évenként lemondanak állásaikról s a konzisztórium intézkedik további állásukról. Ezt a javaslatot 1710 elején elfogadták. Az eklézsia közgyűlése 1710 jan. 14-én megmarasztja Pálfit „belső papságra“. 1711 jun. 30-i gyűlés tárgyalja a plebánus és püspöknek, mint az eklézsia zsinati követeinek jelentését, mely szerint atyafiságosan igen-igen kéri a zsinat, hogy „az mater eklézsia a scholában való tanítást jobb rendben tégye és t Pálfi uramat állítsa be az scholában az t. ecclesia“. 1715 febr. 10. gyűlésen Pálfi és Keresztúri iránt „olyan beszélgetés lön, hogy ha közöttük lehetne fogyatkozás nélkül transpositio úgy, hogy Pálfi az scholában tanítson, Keresztúri pedig papi hivatalban, mely dolog végső decisioja halasztaték t. esperest úrnak idejövetelére, akkoron jelen lévén t. kurátor urak patrónus uramékkal és az konzisztórium praesesével, úgy számvevő uramékkal, az mi jobb és hasznosabban leszen, legyen determinaüo“. Nem kaptam további adatot arra, hogy ez a transpositio megtörtént-e, vagy nem s ha igen, mikor. Benczédi úgy sejti, hogy nem. Erre enged következtetni az, hogy Ágh István 1765-ben bevégzett egyháztörténelme 1718-ból csak Kolozsvári Dimén Pált, Keresztúrit és Szent-Ábrahámit említi tanárokul. Pálfi 37 Kér. Magvető, 1897. 26. 1.