Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 2. (Kolozsvár, 1935)
X. rész: Tanárok
513 magyarázni. Mikor kezdte lektorságát, nem biztos. 1594-ben már az volt. Munkája: Dialectices praecepta breviter ac methedice in schola Claudiopolitana studiosis proposita, tribusque libris distincta. Claudiopoli 1599. Címlapján 11 latin pár versből álló epigramm van Deidrich Györgytől. Ajánlva van Pulacher István kolozsvári bírónak és a tanácsnak. Ebben mondja, hogy a kolozsvári iskolában retorikát és aritmetikát tanított, Cicero Milo mellett tartott beszédjét magyarázta s Molnár Gergely dialektikáját is kezdte magyarázni, de mivel igen terjedelmes volt, tanítványai számára rövidebben és jobb módszerrel átdolgozta. Ezek közül üdvözlő verseket írtak hozzá Broser János lektor és Tex (toris) András. A könyv végén Aristoteles és más dialektikusok műveiből néhány vitatételt bocsát közre, tanítványai kedvéért megrövidítve s tanítványai öngyakorlata végett. Közölve van 6 vitatétel s ugyanannyi vitázó ifjú neve: Dipsei Márton és Máthé, Szépmezei Lőrinc, Salicaeus (Fűzi) Gergely, Gischner Ádám és Lisbona János. A végén: „A ti igen tiszteletes és tekintetes uraságtoknak kész szolgája s iskolátok lektora Fischer Simon“. Nyilvános vitájának címe: Disputationes aliquot, doctrinam de praedicamentis et praedicabilibus ex Aristotelis et aliorum dialecticorum scriptis desumptam et compendiosa facilique methodo congestam complectentes, exercitii causa etc... propositae a S. F. Szintén a Dialectica c. könyve végén jelentek meg. E könyvet Kénosi Tőzsér J. ismerte, ma nem létezik. Nem tudjuk, hogy további életsorsa mi volt.11 11. Deidrich György. Tekében született, Besztercén, Szebenben és Kolozsvárt tanult és 1587-ben a strassburgi főiskolára ment. 1589-ben megkapta itt a magisteri fokozatot. Innen Rómába került, ahol egy kocsmai verekedés miatt elfogták és elzárták. Egy jezsuita priornak latin költeményt írt és ezért kiszabadult, sőt V. Sixtus pápának be is mutatták, aki ez alkalommal azt mondotta, hogy az erdélyiek gonosz eretnekek, mert kiűzték az ő jezsuitáit. A pápa képét adományozta neki, ami később sok bosszúságot okozott. Visszatérése után 1591-ben a szebeni iskola igazgatója lett, ahol a könyvtárt rendezte s a gimnáziumot magasabb intézetté próbálta fejleszteni. 1592-ben Heimann Lukács lektor azzal vádolta, hogy a pápának megcsókolta a lábait s bizonyos gúnyíratok szerzője. A bíróság mindkettőt elbocsátotta a szolgálatból, de 1593 május 12-én őt ártatlannak nyilvánította s ellenfelét rágalmazónak. 1594 április 11 V. ö. Szinnyei: Magyar írók élete és munkái. Jakab Elek: Kolozsvár története. II. 410. 1. Magyar - lengyel érintkezések a XVI—XVII. században. Századok, 1892. Régi Magyar Könyvtár. II. 294. 1. Dr, Gál Kelemen: A kolozsvári unitárius kollégium története. 11. 33
