Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 2. (Kolozsvár, 1935)
VI. rész: A kollégium szervezete, oktatás, önképzés, felszerelés
38 jelenlétében heti 1 órán közönséges vetélkedés tartassák“ s e könyv szolgáljon norma gyanánt a zsinaton a kandidátusok megvizsgálásánál. Az 1830. évi tanterv (E. K. T. 53. jk. p. május 9-én) a következő: I. évfolyam I. félév: Diáki litteratura, logika, német; II. félév: diáki litteratura, metafizika, filozófia történelme, német. II. évfolyam I. félév: morális filozófia, földrajz, német: II. félév: jus naturae, „Haza története", német. III. évfolyam I. félév: egyetemes történelem, mathesis, theologia; II. félév: geometria, egyetemes történelem utolsó része. IV. évfolyam I. félév: fizika, egyháztörténelem, görög; II. félév: chemia, pastoralis theologia, zsidó. Majdnem egy félszázad telt el az 1787/88. iskolai év tanterve után. Olyan félszázad, melyben nem nyögtük ugyan Mária Terézia rekatholizáló uralmát, de rákövetkezett II. József németesítő politikája, azután a magyar nemzeti szellem ébredése, az 1791-93. évi nevezetes erdélyi országgyűlés, a Ferenc rendőrszellemű s minden szabadabb megmozdulásban forradalmat szimatoló uralkodása. Ez a kor a katholikus iskolák részére készült, visszaesést jelentő második Ratio kora, amely beiktatta a magyart a kötelezően tanítandó tantárgyak közé. De a törvény abban a torzalakban lépett életbe, hogy azután a magyart mint nehezen viselt terhet latinul írt könyvből tanították. Ha összehasonlítjuk 1788. évi tantervűnket az 1830. évivel, némi haladást is, de bizonyos tekintetben visszaesést is látunk. Haladás az, hogy az arab és szír nyelvek az utóbbiban nincsenek benne. Az is, hogy bekerülnek a filozófia történelme, „haza történelme“, világtörténelem, ami az elsőben nincs benne. De visszaesés az, hogy bekerül a diáki litteratura, melyet épen a nemzeti nyelv üldözése ellenére is térfoglalása miatt kellett beiktatni. A filozófiai és theologiai tanfolyam különválása lassú előkészülésének jele az, hogy utóbbiban theologiai tárgyak csak a III—IV. évben vannak. Egyébként a tantárgyak évfolyamok szerint való elhelyezésének szabályozó elvét nehéz felfedezni a tanulmányok rendszerében. Ilyen körülmények között érkezik be az 1833. évi ürmösi zsinatra névtelenül egy javaslat, amely a retorikát előbb akarja taníttatni a poezisnél. A filozófiai kurzusra meg azt kívánja, hogy „egészen más rendet“ kapjon; a litteratura helyébe jöjjön a geográfia és patriae historia, taníttassanak némely tudományok, melyek eddig nem taníttattak, milyen a trigonometria s mindenik testamentumra a bevezetés és a zsidó régiségek.
