Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 2. (Kolozsvár, 1935)
IX. rész: Igazgatók
387 iratokban maradt. Beszédei erkölcsi és társadalmi tárgyúak, sokszor a napi eseményeket élesen, eszmeileg megvilágítók. Kikel a városi tanács ellen, mert eltörölte a régi törvényt, hogy a kapuk ünnepeken egész nap zárva legyenek, hétköznapokon pedig napkeltéig, hogy az istentiszteleteket csendben tarthassák. Ezzel a törvénnyel kikelt az emberek leikéből a buzgóság. Szigorúan megrójja a hitváltoztatást, mert kivált a főurak közül világi érvényesülésért sűrűn kezdtek eltérni az unitárius vallástól. Nem félt megdorgálni Báthori Zsigmond fejedelmet is, midőn 1594-ben 5 tanácsosát a piacon lefejeztette. Mint püspök minden évben zsinatot hivatott egybe, szigorú fegyelmet tartott. Nálunk ő egy új tudományos irány, a hitelvek természettani és filozófiai exegetikájának megalapítója. Egy magában képviseli az isten-eszme észszerű és tudományos kritikai alapon való felfogását és fejtegetését. Kanyaró megállapítása szerint ő a legtudósabb unitárius püspökünk. A Blandrata—Hunyadi-féle consensussal szemben a Dávid rationálizmusát hirdeti. Hogy Dávid eszméi halálával nem merültek feledésbe „az rajta múlt, mert hiteszméinek legbátrabb és legtudósabb magyarázója, terjesztője, az egyház körén belül állandósítója volt. Eszméi a sajtó útján elterjedtek határokon, tengereken túl. Explicationes első kiadása a forgalomból kitiltatott, sok példányát Báthori Zsigmond alatt 1599-ben nyilvánosan megégették. De Belgiumban Gröningenben másodszor is kiadták, habár sok hibával. Bethlen István, a fejedelem testvére, bemutatta e munka magyar fordítását az országgyűlésen, miről a város jegyzőkönyvében 1620-ról azt jegyzik fel, hogy egy aranyos kupát ajándékoztak neki az unitáriusok. Geleji Katona István szerint Enyedit az unitáriusok Plátójának tartják s kevélyek nagy tudományára, ö maga meg azt mondja róla, hogy az ő nagy rabbinusok, az anthropomorfisták, a dolgok egészen emberies felfogása iskolájában tanult, sőt szívében merőben zsidó volt. Sokan írtak ellene, különösen ref. egyházi írók. Támadták a gyűlölet, kicsinylés és gyalázat szidalmaival. De őt nem rettentették meg. Mélyen élt a lelkében az a meggyőződés, hogy eszméi igazak s a jövő neki fog igazságot szolgáltatni. Korát megelőzte. Az a szellem élt lelkében, amelyet késő utódai, Anglia, Amerika nagy unitáriusai, Priestley, Channing, Martineau képviselnek. Explicationese körül nagy irodalmi polémia fejlődött ki, melynek részleteiről egy más fejezetben szólunk. Munkái: 1. Igen szép história az Tancredus király leányáról és az királynak titkos tanácsosáról, Girquardusról, kik között felbo-25*
