Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 2. (Kolozsvár, 1935)
IX. rész: Igazgatók
384 érkezett. Innen levelet küld haza atyjának, melyben egyebek között azt írja, hogy itt találkozott egy Mátyás nevű „igazhitű“ emberrel, aki régebben a kolozsvári iskola tanítója volt, ekkor pedig egy lengyel főúr udvarában tartózkodott: „conveni insuper quendam nomine Mathiam, qui quondam fuerat lector scholae Claudiacae, hominem piae memoriae verae religionis, quem poterit indicare D V. domino Andreae Össio, N. B. A. Erdődio, qui putabant illum aut excessisse e vita, aut vero Germaniae versari, verum falluntur, nam est famulus cujusdam magnifici Lumlinum (Lublin) prope 4 milliaribus distans“. Vass úgy sejti, hogy ez valószínűleg Pintzovicz, aki 1587-ig tanított a kolozsvári unitárius iskolában. Még csak egy adatot említek Thorwächter Andrástól, aki (Siebenbürgische Provinicialblätter, II. kt. 243. 1.) nyolcadik rektornak teszi meg, kit születéshelyéről, Pinczovról már akkor Kolozsvárra hívtak, mikor Palaeologus az ő eltérő vallási nézeteit hirdetni kezdte. De mivel Hunyadi Demeter külföldről 1573- ban visszatért, ekkor a conrectori állást kapta s rektorrá csak Hunyadi püspökké választása után lett s 1579—87-ig működött. Az egymással ellenmondó adatok között későbbi szerencsésebb kutatás lesz hivatva világosságot deríteni és összhangot teremteni. 8 Femmich János (Femmigerus, 1585—86.). Eddig Székely Sándor, Szabó Károly (Régi Magyar Könyvtár II. 16.) és Szinnyei (Magyar írók III. 365.) alapján csak annyit tudtunk róla, hogy luth. lelkész, újegyházi (Leskirch), előbb lektor volt a kolozsvári óvári, még lutheránus iskolában, aztán az unitáriusoknál és Molnár Gergely latin nyelvtana szerkesztésében (Kolozsvár, 1556.) résztvett. Ferenczi Zoltán (A kolozsvári nyomdászat története, 12. 1.) előbb a lutheránus, utóbb az unitárius iskola rektorának mondja. E kevés és nagy részben hibás adatot most kiegészíthetjük és kijavíthatjuk. Radványi József9 ismerteti dr. Sztripszky Hiadortól egy 16. századi könyvnek 1601-ből származó bekötési táblájában talált töredékeket, melyek közül az első egy Szilvási János által szerzett halotti vers Femmich halála alkalmából. A vers teljes címe ez: Epicedion de morte viri et pietate egregie exculti Joannis Femmigeri Leskircheri rectoris scholae Claudiopolitanae fidelissimi, A. D. 1586 27 die Iulii defuncti. A Joanne Szilvasio Desino discipulo grati animi ergo scriptum. A versek alján: Impressum a discipulo Caspare Helti in gratiam ac memoriam praeceptoris fidelissimi, unice dilecti Claudiopoli. A töredék két részből áll. Egyik az epicedion, másik a • • A Todoreszku-töredék első darabja. Kér. Magvető, 1916. 172—180. 1.
