Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 2. (Kolozsvár, 1935)
IX. rész: Igazgatók
379 fel? „Ideje lenne, hogy az irodalom-történet neki igazságot szolgáltasson, ki a XVI. század egyik legkitűnőbb theologusa s egyházi énekköltője“. Uzoni-Fosztó szerint Dávid Ferenc elítélésekor Balássi Ferenc unitárius four szentdemeteri udvarában volt prédikátor s mind Fehérváron, mind Kolozsvárt az unitárius hitvallásnak újonnan szövegezett hitcikkeihez hozzájárult. De csakhamar kitűnt, hogy ez a hozzájárulás kikényszerített volt s a fejedelem nyomozást indíttatván a Dávidhoz hű papok ellen, Bogáthi Gerendről 1582 május havában Pécsre menekült. Onnan visszajővén előbbi pártfogójánál 4 és fél évig prédikátorkodott s „meggyőződvén Krisztus imádása szükségességéről“, utoljára Hunyadi Demeter püspök plébánussága alatt Kolozsvár egyik prédikátora volt. Bogáthi Palaeologus Mennyei Jelenésekről írt munkája alapján egy rövid munkát írt, melyet Balássinak ajánlott. Ennek előszavában maga beszéli el Dávid Ferenc elitéltetésekor s későbbi bujdosása idejében élete történetét, ebben írja: „Hét esztendeje mulék ez nyáron (1585), hogy az tanítók cirkálása és hamis vád és patvar miá, kivel fejedelmünket s tanácsit rám, Trauzner Lukácsra s Jakab Bernádra haragították vala, Gerendről én Baranyába szaladék“. Kanyaró e „szaladás“ előzményeit így állítja össze: Dávid Ferenc elitéltetésének évfordulója táján történt az Anti- Krisztusnak nevezett hű tanítványok eltiltása a papi hivataltól. Bogáthi bizonyára jelen volt e zsinaton Tordán, de nem írta alá a Hunyadi Demeter és Blandrata által összeállított konfessiót — mondja Kanyaró. Dávid Ferenc fia, János, ez évben jött haza külföldi tanulmányútjáról, Baselból s első volt, ki atyja mocsoktalan nevét meg akarta menteni az. utókornak. Trauzner már kiszabadult fejérvári fogságából. Összeállottak hárman, hogy a jezsuiták fenyegető terjeszkedésével szemben a múlt megerősítésében keressenek egyházuknak támasztékot. Megírták Dávid tragédiájának történetét, melyhez az adatokat Trauzner adta, az író Dávid János lehetett, de stílusán helyenhelyen Bogáti hatását véli látni Kanyaró. A művet kiegészítették Dávid Ferenc kéziratban maradt utolsó munkáival, a Socini és Dávid közt lefolyt vitával, a lengyel eklézsiának erre tett ítéletével s elküldték Jakobinus Bernáttól Palaelogushoz. 0 egy szép apológiát írt Dávid védelmére, Socinit és Blandratát élesen elitélte, a lengyel eklézsiák beavatkozó Ítéletét megcáfolta s helyeselte Dávid Ferenc nézetét, hogy csak az egy Istent kell imádni. És a Defensiót kiadta, talán a Majna melletti Frankfurtban. A könyvet a kolozsváriak is csakhamar utánna nyomatták a kiadás helyének elhallgatásával. Sőt tovább mentek. A fejedelem halála után kiadták Sommer műveit is, melyek Dávid álláspontját igazolták. És e titokban kibocsátott könyvön
