Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 2. (Kolozsvár, 1935)
VI. rész: A kollégium szervezete, oktatás, önképzés, felszerelés
35 részének, német nyelvi praxis, theológiának hátulsó fele része ismétlése. Mindezeket az 5 profeszor naponként 2—2 rendbéli hallgatóiknak 2—2 órán. Csütörtökön csak oráció és ének van, más lecke nincs. A németnél a diákság két részre osztatik. Ezután következik a tárgyak kiosztása a tanárok között, de a görög és zsidó tanítása ad interim függőben hagyatik. Az 1806. évi vargyasi zsinat a tógásoknak heti 1 órán zsidót, a tógásoknak és publikusoknak heti 2 órán görögöt ír elő. Az 1806. évi téli Főtanács a vizsgálatokkal kapcsolatosan nagyon szomorú megállapításokat tesz. A tanulók könyveikből s jegyzeteikből feleltek s némelyek így sem tudtak semmit. A latin nyelvet csak nehezen beszélik, a hangsúlyra és kiejtésre semmi gondjuk, miért is erre különös gondjuk legyen a tanároknak. Ezután szabályozza a vizsgálat lefolyásának rendjét úgy, hogy ennek megállapítása a vizsgálat elnöke, a püspök, vagy a fő- és felügyelő-gondnokok joga. A klasszisok tanulásbeli előmenetelének biztosítására pedig kimondja, hogy ezek számára a professzorok közül rendeltessenek tanvezetők (directores studiorum), kiknek teendője: a magán- és köztanítók tanítására ügyelni, kik engedelmeskedni kötelesek nekik, különben kitétetnek hivatalukból. íme ez a tanvezetői intézmény első csirája nálunk. A reformátusoknál paedogarcha néven már rég meg volt. Nálunk — habár a határozat meg volt — nincs nyoma, hogy a szakrendszer behozataláig tényleg működésben volt. A köröndi zsinat tényleg működésbe léptette. Ez a rend volt érvényben lényegesebb változás nélkül az 1812. évi ravai püspökválasztó zsinatig. A nemzeti szellem ébredésével a magyar nyelv, egyelőre tanterven kivűl mind jobban követeli jogait. Az iskolai rend és a tanári kar hiába sürgeti és erőlteti a plágát: a latin halála lassan ugyan, de készül és közeledik. Körmöczi igazgatót cenzornak küldik Keresztúrra. Azzal a jelentéssel tér vissza, hogy a tanulók nem tudnak latinul. A helyzet — mint láttuk — nem lehetett lényegesen más Kolozsvárt sem. Ilyen tapasztalatok után hozza a zsinat azt a határozatot, amely a humaniórák és a felső tagozat közé egy új fokot, az ú. n. philologiai osztályt iktatja be- A zsinat „nehány év óta hiányokat tapasztalván a tanulmányokban, különösen a latinban“ s látván, hogy az első évesek túl vannak terhelve, a következő újításokat rendeli el: 1. Akik a rhetorikából föllépnek, nem mennek azonnal a filozófiai tanfolyamra, hanem az ú. n. philologiai osztályba. Ebben egy évig maradnak, latin irodalmat tanulnak, melynek tárgya latin szerzők magyarázata, ismétlése és latin nyelven való mindennemű gyakorlat. Ezek németet a filozófiai tanulók-3*
