Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 2. (Kolozsvár, 1935)

VI. rész: A kollégium szervezete, oktatás, önképzés, felszerelés

32

emeltetik, hol alászállíttatik. Az 1833. évi ürmösi zsinaton felvetődik, hogy ezek „felettébb ifjak“ s jó volna őket az esküdtszék fóruma alá adni. A zsinat meghagyja eddigi igazgatási módjukat, de a mindenkori legifjabb professzor kötelességévé teszi, hogy közgyűléseiken mindenkor jelen legyen s dolgaikat úgy intézze, hogy „törvényeik merőben teljesíttessenek“. 1836 augusztus 27-én pedig Augusztinovics főgondnok javaslatára kimondja: minthogy az oratorok gyermekesek, éretlenek, törvénytételre, itélethozásra alkalmatlanok, azért az oratoria classis a publikusok társaságától külön választatik s szeniori, vagy preceptori fenyíték és felügyelet alá rendeltetik, valamint rendeltettek az azelőtti időkben a poéták is.

Nem találtam sehol semmi adatot arra nézve, hogy a tanulmányok rendjében a 17. században valamely változás, vagy új tantárgy bevételével bővülés történt volna Ennek a nagy mozdulatlanságnak az oka az általános európai szellemtörténetben van. A 17. század elején Hollandiában meginduló és Anglián, Franciaországon és Németországon keresztül hozzánk jutó szellemi áramlatnak, melyet felvilágosodásnak nevez a kulturlörténelem, a hatása nálunk csak a 18. század elején kezd mutatkozni s egyelőre csak abban, hogy új tantárgyak jutnak be a tanulmányok rendjébe. Hollandiából 1716-ban hazakerül Szent-Ábrahámi s beiktatják a jurisprudentia és geográfia tanárának és tanítani kezdi a jogtudományt, egyetemes történelmet és geográfiát, amit azelőtt nem tanítottak; még pedig úgy, amint az utóbbi hosszú időn keresztül állami tantervekben is szerepelt, t. i., hogy alapúi és bevezetésül szolgált a történelemhez. A filozófiai tudományok között külön néven kezd szerepelni a metafizika s a „sanior philosophia“ tanára nevet kezdi felvenni a tanár. A természettudományok között feltűnik a „kísérleti" fizika, de lehet, hogy egyelőre csak nagyon szórványos kísérletekkel. A mathesis napról-napra nagyobb helyet követel magának a tantervben. A nyelvek közül a héber és görög eddig is szerepelt. De mióta Jenából és Göttingából hazahozták tanáraink a bibliai kritika elveit, módszereit és eredményeit, e nyelvek is nagyobb jelentőségre emelkedtek s nagyobb területet követeltek magoknak. Aztán jött először Mária Terézia rendelete, mely a németet ajánlotta a vezetők figyelmébe, azután 11. Józsefé, aki elrendelte, hogy a német nyelv elemeinek ismerete nélkül senkit a latin iskolába felvenni nem szabad.

így történt, hogy az iskola századokon át kialakult szilárd, de szűk keretei a 18. század folyamán tágulni kezdenek, az eresztékek meglazulnak s új és tágasabb kereteknek adnak helyet. A német helyet kap az alsó tagozatban is, a felsőben is.