Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 2. (Kolozsvár, 1935)

VI. rész: A kollégium szervezete, oktatás, önképzés, felszerelés

25 hogy az intézet létesítésekor hozott ősi törvények idők folya­mán a legbölcsebb emberek ítélete szerint is, „midőn többé az idők szellemének nem felelnek meg", eltöröltetnek s ha szükséges, újak hozatnak. így a mi törvényeink és szabályza­taink eddig teljesen megtartattak érintetlenül. „At jam videmus et sentimus, nonnullas praesertim legum nostrarum moderno temporis genio prorsus incongruas, respectuque novi mundi, gustus et exhibitionis nimium rigidas et severas, dolenterque ferimus, nullam in iisdem factam esse, nec fieri reformationem imprimis, cum alia hujus generis instituta fluxuetlapsu temporum, novam atque novam experimus induere faciem“- Ezért mint engedelmes fiuk atyjukhoz, úgy fordulnak kérésükkel a Főta­nácshoz s erősen bíznak abban, hogy meghallgatja kérésüket. 1. Az új tógások frekventációját egyszerűen megszüntetni kérik, mert 4 hét alatt az új tógák, melyeket alig-alig tudtak meg­szerezni, tökremennek ; azután mert szolgai dolog azt viselni, mi­dőn az oskolára semmi haszon nem származik belőle. A többi ké­résük: templomban éneklés alatt leülés megengedése, helyek igaz­ságos kiosztása, pantalon viselés megengedése, szenior díjazá a. A Főtanács a kérést véleményezésre kiadja a tanári kar­nak. Javaslata alapján a Főtanács „a frequentatiot, mint semmi bizonyos jó resultatumra vezetőt“ eltörli. A Főtanács válasza az, hogy a frekventációt és a templomban éneklés alatt a fenn­állást, „melyek csupa formalitások, vagy ceremoniálék, melynek tovább is meghagyásában semmi célravezető valóság nincs, addig is, míg a már egy zsinat által kiküldött „biztosság“ mun­kálatát beadná“, eltörli; de óvatosan így fejezi ki magát: „a frekventációnak 4 hétig felöltözve oskolában helybenülésbeli részét“, a többit nem. De „mellékei“, ú. m. a templomba az­alatt mindennap kétszeri menés, a katechezis helyett előre a deák konfesszió elmondása, a 4 hét töltével a görög nyelvből censuraadás megmaradnak s majd az iskolai rendszabályokba beiktaltatnak. A más 3 pont „mint inkább essentiálék volta­­képeni megvizsgálása“ a biztosságra bizatik, melynek munkája beadását megsürgetik. És most következik egy érdekes jelenet. E határozat ellen tiltakozást jelent be (47. jk. p.) a két elnök, Körmöczi és Au­­gusztinovics, aztán Símén Elek, Maurer Károly és Biró József, „mint olyan engedékenység ellen, mely az ifjakat elkényez­tetné és engedetlenségre szoktatná“. És tiltakozásukat jegyző­könyvre vétetik. Ennek a Főtanácsnak már olyan tagjai vannak, akiket a reform-korszak szellője megérintett és akik később Brassai tanárrá választását a konzervatív gondolkozásu és aulikus érzésű öreg urak ellenére kierőszakolják. Ezek hatásá­nak tulajdoníthatni a kérdés szabadelvű véleményezését. A ha­

Next

/
Oldalképek
Tartalom