Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 2. (Kolozsvár, 1935)

VII. rész: Internátus

216 szíteni. Az iskolai díjak felszedése — úgylátszik — nemcsak ma nehéz, régen is bajjal járt. A büntetéspénzek beszedése is, különösen akkor, mikor a divízió összege kevesebb lett, vagy néha el is maradt. Mert ha volt divízió, akkor a kirótt büntetéspénzeket a szenior egyszerűen levonta. De ha nem volt, akkor csak a hátralék gyűlt, mert a szenior kezében nem volt semmi „rászorító eszköz“, amint a Vélemény írója mondja. Ebből két baj következett. Vagy az, hogy a büntetéseket részre­hajlás és engedékenység miatt nem hajtották fel, vagy inkább maga fizette meg, mert a zálogolás nem „célarányos“, erő­szakkal esik meg, sok kedvetlen következése van és inkább maga fizet, semhogy zálogoltasson. Ilyen tapasztalatok alapján jött aztán az „az universitásban fennálló szabály“, hogy az adóst vizsgálatra ne engedjék s a végzők moresből ne osztá­­lyoztassanak. Ez „célarányos“, — mondja a Vélemény — nem szerfelett kemény, nem az atyát bünteti, mert az rendszeresen kiadja a költséget s a fiú elkölti. Ezt tudva óvatosabb lesz s ezután nem bízza fiára, hanem maga fizeti be. A retorok és poéták „theologiáját“ tanítja. Deák kapuőrt állít, a kapu kulcsa nála áll éjjel is. Az esküdtszék elnöke, ő ad engedélyt, hogy esküdtszék alatt valaki távol lehessen a kollégiumból. Ő az ügyek előadója. A töwényszék tekintélyét sértőt bebörtönöz­te heti. A határozatot kihirdetés előtt a rektorhoz viszi. Az ítélet végrehajtását felügyeli, a pénzbüntetéseket felszedi. Ha az illető nem fizet, megzálogolja. Ha nem váltja ki, eladhatja. ítélet kihirdetésére meg nem jelenőt a közerővezetővel megfogatja, vason tömlöcbe viteti. A megfeddést az esküdtszék előtt végzi. Az alosztályúak lealázása a köztanító, főnök és exactor előtt történik. Az erkölcsi kötelezvény alá vetésnél a kötelezvényt ő diktálja s ő veti egybe az eredetivel. In facto delicti tömlöcbe vethet bárkit Ezek a teendői a törvényben nem rendszerbe szedve, hanem szerteszét szórva foglaltatnak. Az 1845. évi törvény a főnökre vonatkozólag a következő eltéréseket mutatja: 1. Nem az ifjúság választja, nem az igazgatóság nevezi ki, hanem az igazgatóság előterjesztésére az E. K. Tanács. 2. Bebörtönzési joga megszűnik. 3. A törvény nem ismervén a zálogolást, megszűnik zálogolási joga is. 4. Az iskolai díjak és jövedelmek számadásánál előírja az „ellennyugtatványkönyvet“, aztán a „véletlen“ számadásvizsgálatot s kifejezetten rendeli, hogy az iskolai év végén számadást kell felterjesztenie az igazgatóság útján. Az előbbi törvénytől eltérően ez a főnök hivatali helyzetét, teendőit a 44. §. b) pontjában szabatosan határozza meg: a főnök, mint az oskola bennlakó elöljárója és felügyelője, fel­

Next

/
Oldalképek
Tartalom