Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 2. (Kolozsvár, 1935)
VI. rész: A kollégium szervezete, oktatás, önképzés, felszerelés
190 írt könyvek veendők, mert minden kijövő magyar könyvet maga az alapító megvesz. Az 1827. évi Főtanács (4. jk. p.) megállapítja: nem helyes, hogy a könyvtárt diák kezeli. T. i. sok könyv veszett el. A könyvtárból kivették papok, mesterek s maguknál felejtették. Ezért Sylvester ajánlkozik a kezelésre úgy, hogy hetenként egyszer (szerdán) legyen könyvkiadás és beadás, előbb azonban vétessenek lajstromba. Az 1832. évi nyárádszentlászlói zsinat (13. jk. p.) arról értesül, hogy a könyvtárt a felügyelők által többrendbeli károsodás érte. Kinevezték Augusztinovicsot, Sala Mihályt és Eleket, Farkas Sándort, Pataki Józsefet és Kelemen Lajost, hogy a könyveket szedjék rendbe, kasszáját hozzák tisztába s adják át egyik fiatalabb professzornak. Filep József ajánlkozik, hogy a „könyvtár administrálására szolgáló rendszert“ megkészíti s beterjeszti még e zsinat elé. Az 1834. évi Főtanácson (7. jk. p.) szóba került, hogy a könyvtári szoba „célaránytalan, dísz- és commoditas nélküli“. A rektort utasították, hogy a könyvek elhelyezésére egy alkalmasabb szobát hagyjon üresen. Ugyanekkor bizottságot küldenek ki, hogy a könyvtárt Székely Sándornak átadja s minthogy nemcsak közelebb, hanem régebben is vesztek el könyvek, nézzen utána, rebonificáltattak-e akár in natura, akár pénzben. A szükséges gondosság könyvek szerzésére és összegyűjtésére tehát megvolt, de nem volt meg a hozzáértés és sokszor a lelkiismeretes hűség. Sok könyv veszett el a kezük alatt. 1837. ápr. 6-án az E. K. Tanács ezeken a szomorú tapasztalatokon okulva határozatot hoz, hogy a könyvtár szakok szerint rendeztessék s a könyvtárnok többé nem deák, hanem tanár legyen. Az akadémitákra vonatkozó kötelezettséget az 1839. évi ápr. 12. Főtanács eltörölte és a könyvadást önkéntesre változtatta. De a gyarapodás nem szűnt meg, sőt újabb adományok és hagyományok által a könyvtár állománya annyira növekedett, hogy 1855-ben nagyobb helyiségről kellett gondoskodni. Átköltöztették tehát az első emelet három szobájába a nagy auditórium mellett, amihez 1869-ben még egy negyedik szobát is csatoltak a második emeleten, ahová egy csigalépcső vezetett fel. A könyvtárnak az a része, amely az adományokból gyűlt össze, az ú. n. régi könyvtár. Ez 1837 után öt nagyobb adománnyal nagy mértékben gyarapodott. Augusztinovics Pál 1837 okt. 1-én 660 darabból álló könyvtárát hagyta az iskolának, aztán 5000 irtot a könyvtár és a fizikai szertár gyarapítására. Bölöni Farkas Sándor 1841 aug. 22-én és 1842 febr. 2. végrendeletében könyvtárát, térképeit, Amerikából hozott emlékeit, kézíratgyűjteményét, valamint a gyarapítására 2000 frt tőkét. Könyvtára akkor 494 mű 961 kötetben. Homoródszentmártoni
