Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 2. (Kolozsvár, 1935)
VI. rész: A kollégium szervezete, oktatás, önképzés, felszerelés
160 Beletörődött s a sor így jelent meg. Ezt meg lehet érteni. De azt már nem, hogy a Vadrózsák 1911. évi második kiadásában is a 407. lapon így olvasható. Pedig ez a sornak épen ellenkező értelmet ad, mint amit a költő ki akart fejezni. És ekkor már szabad lett volna azt a költő eredeti fogalmazásában kiadni. 1832-ben megalakul Kolozsvárt Bölöni Farkas Sándor ösztönzésére a másik Magyarhon példájára a Kaszinó és a következő iskolai évben, 1833—34-ben az a kis baráti kör, amely addig csak a rokon lelkek baráti érzelmén s a közös eszmény gondolatán épült, most már formailag is megalakul. Meg kellett alakulnia, mert „a levegő nagyon puskaporos volt“. Minél jobban terjedtek a liberális eszmék, annál nehezebben volt fékezhető az ifjúság. A gubernium ahelyett, hogy az idő szellemét megértve, kissé szabadabbra eresztette volna a féket, még szorosabbra vonta azt. Katonai őrjáratokat cirkáltatott, ami természetesen ingerelte nemcsak a diákságot, hanem a közönséget is. S mi tűrés-tagadás, a diákság is sok féktelenséget engedett meg magának. Éjszakánként kocsmáztak, sokszor verekedéseket is rendeztek. A gubernium ismételten leír a felekezeti főhatóságokhoz, hogy állapítsanak meg szorosabb iskolai törvényeket az ifjúság fegyelmezésére. 1834 február elején diákforradalom üt ki, melyet a diákság és katonaság közötti feszült és ingerült viszony, mint egy kis szikra pattant ki. Egy diák a piaci főőrség előtt sétálva kihívóan az őr szemébe fújta pipája füstjét. Ez a kicsi szikra nagy tűzvészt okozott. Minden kollégium előtt elhangzott az Ad arma I mondja Kőváry. Előbb Wlassics tábornokot, majd Estei Ferdinánd főherceget küldték le királyi biztosul rendcsinálásra. Sok gyúlékony anyag volt felhalmozódva a lelkekben, hogy egy ilyen jelentéktelen kicsi ok olyan nagyszabású intézkedéseket vont maga után. Az iskolára nézve következése az volt, hogy a gubernium minden társaság alakítását, gyűlések tartását, más országok ifjúságával való levelezést, összeköttetést megtiltott. Az ifjúság észreveszi a veszedelmet s hogy megelőzze, pártfogókul felkéri s megnyeri Molnos igazgatót és Bölöni Farkas Sándor consistort, aki mindjárt részvényes tagnak is jelentkezett. A következő évben kidolgozták az alapszabályokat. Az irodalmi társaság célja: „több nyelven írt jeles művek, hírlapok s folyóiratok szerzése, közös használása, utóbbiaknak együtt s magyarázva olvasása, azok felett eszmecserélés, a gondolkozó- és képző tehetség kifejtése végett kötött és folyó beszédek dolgozása vagy más mívelt nyelvből fordítása, azok rendes megbírálása, az anyai és más m'welt nyelvek alapos megtanulása, az ifjúság közt a becsületérzés, jó erkölcs és
