Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 2. (Kolozsvár, 1935)
VI. rész: A kollégium szervezete, oktatás, önképzés, felszerelés
150 a jobb módúak, vagy a zenei tehetséggel megáldottak, mint kijárók nyertek ott oktatást. A zene kérdésével csak az 1839. évi törvényekben találkozunk, ahol a 65. cikkely szerint: Muzsika gyakorlása szünórákon másoknak háborításán kívül meg van engedve. Ha többen akarnák magukat gyakorolni együtt, vagy mulatni, úgy oly órákon menjenek valamely auditóriumba. Az 1871. évi törvények 37. pontja a szobában való zenélést és éneklést csak akkor engedi meg, mikor ezzel az illető lakótársait, vagy a köznyugalmat nem háborgatja. Ugyanez áll az 1880/81. és 1885. évi törvényekben is. Ebben a mostoha sorsban volt a zene, melyre a vezetőség figyelme nem terjedt ki, midőn maga az ifjúság vette kezébe a kezdeményezés és szervezés ügyét, akárcsak a harmóniánál, melynek tanítási költségeit kezdetben szintén nem a közpénztár fedezte. 1870/71. isk. év elején a címűi írt név alatt zenetársulat alakult, de két év múlva megszűnt, mert tagjai az iskolából eltávoztak s nem állandónak volt szervezve. 1873/74. elején megint összeállítottak egy házi kvartet-zenekart, mely szintén megszűnt év végén. 1874/75. isk. év elején szept. 26-án Egyed József az ijúságot gyűlésre hívta össze, hogy megbeszéljék egy zenetársaság állandósítását azáltal, hogy egy biztos és állandó alapot létesítenek. Az indítványt lelkesen fogadták s a kibocsátott gyűjtő-íven mindjárt az első nap 109 frt 85 krt és egy tallért írtak alá. Okt. 3-án alakuló gyűlést tartottak s Barabás Lajost elnöknek, Deutsch Arthurt jegyzőnek, Győrfi Ferencet pénztárnoknak választották. Alapszabályok készítésére egy 12 tagú bizottságot küldtek ki. Az igazgatóságtól engedélyt kértek arra, hogy a városban erre a célra gyüjthessenek. Nemsokára elkészültek az alapszabályok. 1875 ápr. 20-án adják be Benczédi igazgatóhoz. A tervezésben megokolják, hogy miért tartják szükségesnek a kör megalakítását. Régóta érzik egy állandó zenetársaság hiányát. Azért önkéntes társulatot szerveztek, de az nem volt állandó, mert nem volt vezetője, alapja, hangszerei. A vezetéssel egyik-másik tagot bízták meg. Más felekezetű iskoláknak van társulatuk, tanulóik zeneismeretekkel lépnek ki s kicsinylő szemrehányásokkal illetik őket. A kor kívánalma a társulat megalkotása. Ezért határozták el megszervezését önkéntes áldozatokkal. Célja : az ifjúság között a zenei ismeretek terjesztése, fejlesztése, rendszeres zenetanítás és tanulás megkezdése és fenntartása, zenetanítói állomás rendszeresítése, fizetésének biztosítása, hangszerek, kották beszerzése. Eszközök: önkéntes adományok, a büntetéspénzek fele, a tanulók által évenként fizetendő 50 kr, zenei előadások, májusi mulatságok jövedelme, hangversenyek, tagok által nyáron rendezendő hangversenyék. A hangszerek kezelésére „bízott-
